Szilvásújfalu

Szilvásújfalu (Slivník)
Szilvásújfalu zászlaja
Szilvásújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
Első írásos említés1321
PolgármesterVladimír Kráľovský
Irányítószám076 12
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség751 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület11,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 21° 33′ 25″48.600000°N 21.557000°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 21° 33′ 25″48.600000°N 21.557000°E
Szilvásújfalu weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szilvásújfalu (szlovákul: Slivník) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Tőketerebestől 18 km-re délnyugatra, a Ronyva-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek, de lakott volt a hallstatt korban és a római korban is.

A mai települést 1321-ben „Wyfalu” alakban említik először. 1327-től „Vyfolu”, „Wyfolu”, „Nova Villa” neveken szerepel a korabeli forrásokban. Nemesi község. A 17. században és a 18. század elején, a kuruc háborúk során többször pusztították hadak. 1663-ban és 1710-ben pestis pusztította. 1715-ben 7 lakatlan és 6 lakott háza volt. 1720-ig az Ujfalussy család birtoka, 1774-től a Vécsey családé. A csaknem elnéptelenedett települést a 18. században ruszin pásztorokkal telepítették be. 1787-ben 59 házában már 486 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Szilvás Újfalu. Zemplén Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős.”[2]

1828-ban 73 háza és 549 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. 1831-ben és 1873-ban kolerajárvány pusztította. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Szilvás), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Abauj vmegye szélén, Kassához 4 mfd. 310 romai, 147 gör. kath., 4 evang., 40 ref., 19 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Hegyes határ. 871 h. szántóföld. Erdő. Kastély. F. u. Vandernath, Bernát s m.”[3]

1869-ben 672, 1880-ban 641 lakosa volt. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szilvásújfalu, Abauj-Torna vármegye határán fekvő tót kisközség, 134 házzal és 607, nagyobbára római katholikus vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Kozma. Már a XIV. században szerepelt s akkor két telep volt Szilvás és Újfalu néven, melyek közül az utóbbi akkoriban Abauj vármegyében feküdt. Egy birtokosa lévén az Újfalussy család személyében, később egyesült s Szilvásújfalu néven egy possessiót alkotott. Az Újfalussyak bírták egész 1730-ig. Az 1598-iki összeíráskor Újfalussy Andráson, Ferenczen, Gáspáron, Istvánon, Lászlón és János özvegyén kívül még Kassa városának és Görbe Péter deáknak is volt itt birtokuk. Az Újfalussyaknak fiágon magvaszakadván, a gróf Brankovichok lettek utódaik, kiktől a báról Splényiekre szállott. 1774-ben báró Splényi Gábor, Ecsedy András és Nyeviczkey Ádám, majd a Bernáth, Chernel, Olchváry, Soltész, Paizsos, gróf Van Dernáth s a báró Vécsey családok a földesurai. Most báró Vécsey Lászlónak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. 1663-ban a pestis, 1831-ben és 1873-ban a kolera pusztította lakosait. A római katholikus templom helyén hajdan más templom állott, melyet báró Splényi Gábor tábornok 1744-ben vett vissza a reformátusoktól, leromboltatta s helyére újat építtetett. Ide tartozik Bércz-puszta, gróf Sztáray Nandine és báró Vécsey Alfonz birtoka, kinek itt csinos úrilaka van.”[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Bérc

[szerkesztés]

Ma Szilvásújfaluhoz tartozik, egykor önálló település volt Bérc falu.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BERCZ. Szabad puszta Zemplén Vármegyében, fekszik Szilvás Újfalunak szomsédságában.”[2]

1828-ban két háza és 16 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bércz, puszta, Zemplén vmgyében, Szilvás-Ujfalu fiókja, 16 lak.”[3]

A 19. század végén csatolták Szilvásújfaluhoz. A 20. század elején birtokosa gróf Sztáray Ferdinánd és báró Vécsey Alfonz volt. Itt állt a Sztáray és a Vécsey család kastélya.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 656-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 808 lakosából 804 szlovák volt.

2011-ben 801 lakosából 764 szlovák.

2021-ben 751 lakosából 734 szlovák, 3 cseh, 1 magyar (0,13%), 1 román, 12 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1914-ben épült neogótikus stílusban, belseje részben a 18. század közepén épült korábbi templomból való.
  • Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)