Sztracena (Stratená) | |||
Sztracena római katolikus temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Rozsnyói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1723 | ||
Polgármester | Erika Oravcová | ||
Irányítószám | 049 71 | ||
Körzethívószám | 058 | ||
Forgalmi rendszám | RV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 120 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 831 m | ||
Terület | 35,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 52′, k. h. 20° 21′48.866667°N 20.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 20° 21′48.866667°N 20.350000°E | |||
Sztracena weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztracena témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sztracena (szlovákul: Stratená, németül Verlorenseifen[2]) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Rozsnyótól 34 km-re északnyugatra fekszik. Határában kezdődik az Iglóig húzódó festői Sztracenai-völgy.
A falut a 17. században alapították a káposztafalvi uradalom területén, első lakói bányászok voltak. Határában kobaltot, nikkelt, rezet bányásztak. A falunak a Gölnic jobb partján fekvő Spitál nevű része korábban Dobsinához tartozott. 1723-ban a Csákyak nagyolvasztókat építettek területén, lakói ezekben és a környék fémfeldolgozó üzemeiben keresték kenyerüket. A falunak 1787-ben 17 háza és 183 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRACSENAHUTA. Szabad puszta Szepes Várm. földes Ura Igló Városa, fekszik Istvánfalvához közel, és annak filiája.”[3]
1828-ban 43 házában 318 lakos élt, akik mind zsellérek voltak. 1840-től a Coburg család birtoka.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Straczena, tót falu, Szepes vgyében, Istvánfalva fiókja, 296 kath., 26 evang. lak. F. u. gr. Csáky.”[4]
1920-ig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Az utolsó vaskohó 1927-ig üzemelt. 1944 szeptemberében harcok voltak itt a felkelők és a német csapatok között.
1910-ben 309-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 131 lakosából 118 szlovák.
2021-ben 120 lakosából 116 szlovák, 4 ismeretlen nemzetiségű.[5]