Szu–29 | |
Szu–29 a kubinkai repülőtéren | |
Funkció | műrepülőgép |
Gyártó | Szuhoj |
Sorozatgyártás | 1992-től |
Gyártási darabszám | több mint 60 |
Első felszállás | 1991. augusztus 9. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szu–29 témájú médiaállományokat. |
A Szu–29 egy kétüléses műrepülőgép, amelyet az oroszországi Szuhoj-tervezőiroda a Szu–26 bázisán fejlesztett ki. A repülőgépet elsősorban műrepülő-oktatásra használják, de műrepülésre és kiképzésre is alkalmas.
A repülőgép a Szu–26M műrepülőgép kétülésesre átalakított változata. Tervezése 1990-ben kezdődött el. 1991-ben négy prototípus építését kezdték el, ezek közül kettőt a földi statikai próbákhoz, kettőt pedig a berepülési programokhoz használtak fel. A gép prototípusával 1991. augusztus 9-én hajtotta végre az első felszállást Jevgenyij Frolov berepülőpilóta, az első széria-példány pedig 1992 májusában repült. 1994-ben a Zvezda Tudományos Termelési Egyesülés elkészítette a repülőgép SZKSZ–94 katapultüléssel felszerelt Szu–29KSZ típusjelzésű kísérleti változatát. A katapultüléssel ellátott sorozatgyártású változat a Szu–29M típusjelzést kapta. A Szu–29 alaptípus PNL–91 típusú ejtőernyővel rendelkezik.
A típusból több mint 60 példány készült, Oroszországon kívül többek között Ausztráliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is üzemel. 1997-ben Argentína a légiereje számára vásárolt 7 db Szu–29M változatot. Ezeket a gépeket német gyártmányú légcsavarral, amerikai avionikával és főfutó-kerekekkel szerelték fel és ellátták GPS-vevővel is. Az argentin légierő számára 1999-ig szállították le a gépeket.
A repülőgép szerkezeti kialakítása nagyrészt megegyezik a Szu–26-éval. Szerkezeti elemeinek 60%-a kompozit műanyagból készült, így a kétüléses kialakítás miatti méretnövekedés ellenére is a Szu–26-énál csak 50 kg-mal nagyobb a gép üres tömege. Motorja megegyezik a Szu–26-on is alkalmazott Vegyenyejev M–14P típusú kilenchengeres csillagmotorral.