Szágy

Szágy
Szágy látképe
Szágy látképe
Szágy címere
Szágy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterSalamonné Hermann Rita (független)[1]
JegyzőRanyhóczkiné Ács Andrea körjegyző
Irányítószám7383
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség106 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 60″, k. h. 17° 57′ 00″46.233333°N 17.950000°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 60″, k. h. 17° 57′ 00″46.233333°N 17.950000°E
Szágy (Baranya vármegye)
Szágy
Szágy
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szágy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szágy (németül: Saad[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Zselic baranyai részén, egy észak-déli fekvésű völgyben helyezkedik el. Megközelíthető Kaposvár vagy Pécs felől a 66-os főútról Baranyajenő nyugati végénél kiágazó, közel 12 kilométer hosszú 66 101-es számú bekötőúton, Baranyaszentgyörgyön és Tormáson keresztül.

Története

[szerkesztés]

Írásos emlékben először 1554-ből szerepelt Aszágy formában, 1799-ből már a Szagy ismert. Az aszú és az ág szavak összetételéből alakult ki a falumegnevezés. Az előtag értelme száraz, míg az utótagé folyóág. A régészek a Szent István-forrásnál római leletekről, így sírkövekről is tudnak. Az említett vízadóhoz egykor kimentek az ifjú házasok és sikeres gyermekáldásért könyörögtek e helyen, ahol a néphit szerint Szent István király is megfordult.
Árpád-kori és Anjou-kori falunyomokról a most élő idős őslakók nem tudnak, de a dűlőnevek közül a következők eltűnt faluhelyet sejtetnek: Kis- és Nagy Tótváros (ide a török után szlovén telepesek érkeztek, akik a szomszédos Tarrósra is eljutottak). A tarrósi határrésznevek között nem egy ugyanis szláv eredetű. További határjelölések, amelyek a középkort idézhetik: Dala-part, Burgyán, Komló, Kovácspuszta, Puszta Szabás. A mai templomot Kis előtaggal is mondták, ami feltételezi a Nagy jelöléspárt. Ez utóbbi tán a középkori kőegyház lehet, bár helyét senki sem tudja. Az viszont köztudott, hogy a mai imahelytől alagút indult.

A helység a török hódoltság idején puszta lett, de lakatlan a 18. század első felében is. A végtelen erdőkkel borított vidékre a 18. század végén települt német eredetű lakosság. A falu birtokosa egy ideig a Petrovszky család volt, majd Majláth György nyerte el adományként. Az első telepesek 1770-ben Lotaringiából érkeztek. A török kiűzése után dolgoztak itt kalamász (kocsikenőcs) készítők, valamint üvegfúvók is a Besenci-tanya dűlőben. Portékáikat elsősorban a mozsgói Biedermann báródinasztia tagjai vásárolták meg.
A magyar népesség aránya csak az első világháború után nőtt meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Zima István (független)[4]
  • 1994–1998: Zima István (KDNP)[5]
  • 1998–2002: Zima István (KDNP)[6]
  • 2002–2006: Zima István (KDNP)[7]
  • 2006–2010: Zima István (KDNP)[8]
  • 2010–2014: Zima István (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Laczó Sándor (független)[10]
  • 2019–2024: Laczó Sándor (független)[11]
  • 2024– : Salamonné Hermann Rita (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
151
150
142
108
110
113
106
106
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 27,6% cigánynak, 30,3% németnek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83,4%, református 2,8%, felekezeten kívüli 5,5% (8,3% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 32,7% cigánynak, 22,1% németnek, 0,9% szerbnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 18,6% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A településen nagy sókoncentrációjú nátrium-kloridos és hidrogén-karbonátos hévizet tártak fel, mely szulfid-ion tartalma miatt a kénes, bromid-ion tartalma miatt a brómos gyógyvizek csoportjába sorolható.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ "Ene bene Tintenfass geh' zur Schul' und lerne was!". (Hozzáférés: 2023. január 1.)
  4. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  6. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  10. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  11. ↑ Szágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. ↑ Szágy Helységnévtár
  13. ↑ Szágy Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]