Szárász

Szárász
Petőfi utca
Petőfi utca
Szárász címere
Szárász címere		 Szárász zászlaja
Szárász zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterSimon Péter (független)[1]
Irányítószám7184
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség38 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 18° 22′ 60″46.350000°N 18.383333°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 18° 22′ 60″46.350000°N 18.383333°E
Szárász (Baranya vármegye)
Szárász
Szárász
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szárász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szárász (németül: Sarasposten) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Baranya vármegye északi határán, Egyházaskozártól körülbelül 6 kilométerre keletre, a Tolna vármegyei Lengyeltől mintegy 3 kilométerre délre található. Az előbbivel (és a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es úttal) a 65 193-as számú mellékút köti össze, míg Lengyeltől csak egy alsóbbrendű önkormányzati út vezet idáig.

Története

[szerkesztés]

Szárász nevét az oklevelek 1332-1337 között említették először egy adóösszeírásban. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozott és Szárászt is a templomos falvak között sorolták fel. 1382-ben nevét Zaraz alakban írták.

A török időkben Szárász is lakott maradt, nem néptelenedett el teljesen, neve sem szerepelt az elnéptelenedett falvak között, tehát valószínűleg 1688-1703 között, a felszabadító harcok során, vagy azt követően fogyatkozott meg lakossága. A környék török igazgatási központja a szászi (szászvári) várban volt. Az 1554. évi török defterek szászi nahie összeírásakor Szárász is szerepelt a 188 felsorolt adózó falu neve között.

Baranya vármegye első 1695. évi megyei jellegű összeírásakor Máza és a tőle északra eső vidék Tolna-, míg az attól délre vagy nyugatra eső részek Baranya vármegyéhez kerültek, ezt megerősítette az 1696. március 12-i nádori döntés is. Így került Baranyához Szárász is. 1712 után a megfogyatkozott népesség pótlására német lakosság telepedett le a faluban.

A második világháború után a kitelepítésekkor őket is kitelepítették, később helyükre csángó magyarok telepedtek le Szárászon.

Szárász a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

Az 1910-es összeíráskor 294 lakosa volt, ebből 44 magyar, 250 német volt, melyből 290 volt római katolikus.

A 2001-es népszámláláskor 92 lakosa volt, 2008. január 1-jén pedig 36 lakója volt a településnek.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Csabai Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Albert István (független)[4]
  • 1998–2002: Albert István (független)[5]
  • 2002–2006: Simon Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Simon Péter (független)[7]
  • 2010–2014: Simon Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Simon Péter (független)[9]
  • 2019–2024: Simon Péter (független)[10]
  • 2024– : Simon Péter (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
35
38
34
27
44
38
40
38
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 2,8% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 13,9%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 5,6% (8,3% nem nyilatkozott).[11] A falu Baranya vármegye legkevesebb lakosú települése.

2022-ben a lakosság 65,8%-a vallotta magát magyarnak (34,2% nem nyilatkozott). Vallásuk szerint 26,3% volt római katolikus, 5,3% református, 13,2% felekezeten kívüli (55,3% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
katolikus templom

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  10. ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  11. ↑ Szárász Helységnévtár
  12. ↑ Szárász Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]