Szőc

Nem tévesztendő össze a következővel: Szőce.
Szőc
A háborús hősök emlékműve
A háborús hősök emlékműve
Szőc címere
Szőc címere		 Szőc zászlaja
Szőc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Balázs (független)[1]
Irányítószám8452
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség462 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 17° 30′ 48″47.020689°N 17.513419°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 17° 30′ 48″47.020689°N 17.513419°E
Szőc (Veszprém vármegye)
Szőc
Szőc
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Szőc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőc (németül Sitz) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Északkeletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délkeletről Taliándörögd határolja. Az Ajkát Nyiráddal összekötő 7315-ös úton közelíthető meg; az út a kis község lakott területének északi peremén halad végig. Ajkáról menetrend szerint közlekedő autóbusz-járatokkal is elérhető.

Története

[szerkesztés]

1272-ben említik először írásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona volt. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került. A török megszállás idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.

A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. A részben kisebb külszíni fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségű közutat építettek, valamint Határvölgyben lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben szociális otthont alakítottak ki.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Perger József (független)[3]
  • 1994–1998: Perger József (független)[4]
  • 1998–2002: Óvári István (független)[5]
  • 2002–2006: Óvári István (független)[6]
  • 2006–2010: Dr. Szél András Péter (független)[7]
  • 2010–2010: Dr. Szél András Péter (független)[8]
  • 2011–2012: Szabó Tibor (független)[9]
  • 2012–2014: Németh Balázs (független)[10][11]
  • 2014–2019: Németh Balázs (független)[12]
  • 2019–2024: Németh Balázs (független)[13]
  • 2024– : Németh Balázs (független)[1]

A településen a 2010–2014 közti választási ciklusban két időközi polgármester-választást is kellett tartani. Először, 2011. január 23-án[9] azért, mert a 2010. október 3-i, rendes önkormányzati választáson megválasztott polgármester kevéssel a megválasztását követően lemondott posztjáról.[14] Kevesebb, mint 15 hónappal később, 2012. április 15-én[10] újabb időközi választásra kellett sort keríteni, ez esetben ugyancsak a hivatalban lévő faluvezető lemondása miatt. A 2012 januárjában távozó polgármester nem indokolta a döntését, de az összefügghetett azzal, hogy vesztegetés gyanújával nyomozás indult a személye ellen, emellett egy korábban elkövetett bűncselekmény – adócsalás és a számvitel rendjének megsértése – miatt a bíróság jogerősen egy év szabadságvesztésre ítélte.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
424
416
433
491
459
460
462
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 59,1%-a magyarnak, 0,2% románnak mondta magát (40,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,2%, református 1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,3% (53,8% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,5% volt római katolikus, 3,9% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% izraelita, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templomát a betelepített német ajkú lakosság 1760 és 1770 között építette barokk stílusban, a középkori templom maradványain, felhasználva annak egyes elemeit. Ma is láthatók a romanikus stílusú romok oszlopai, a dongaboltozatos szentély maradványai és a templom körüli kerítés. A községtől délre fekvő Szőlőhegy oldalában található a Szent György-kápolna és az attól mintegy 2 kilométerre lévő Árpád-kori dabospusztai templomrom. A Mária-kápolna a község központjában található. A község határában több helyen kőbányát nyitottak, melyekből építkezésekhez mészkövet fejtettek.
  • Hertelendy-kastélyrom
  • Bányászati emlékhely (emlékkő és egy csille)
  • Szent Flórián fából készült szobra
  • Régi tűzoltókocsi
  • A templom
    A templom
  • Bányászati emlékmű
    Bányászati emlékmű
  • Régi tűzoltókocsi
    Régi tűzoltókocsi
  • Szent Flórián szobra
    Szent Flórián szobra

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  9. ↑ a b Szőc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. január 23. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  10. ↑ a b Szőc települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. április 15. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. ↑ a b Rendben lezajlott a szőci polgármester-választás (magyar nyelven) (html). index.hu, 2012. április 15. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  12. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  13. ↑ Szőc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  14. ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  15. ↑ Szőc Helységnévtár
  16. ↑ Szőc Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Cartográfia: Bakony. Budapest. 1998.