Szőc | |||
A háborús hősök emlékműve | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Ajkai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Németh Balázs (független)[1] | ||
Irányítószám | 8452 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 462 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 57,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 17° 30′ 48″47.020689°N 17.513419°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 14″, k. h. 17° 30′ 48″47.020689°N 17.513419°E | |||
Szőc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szőc (németül Sitz) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
A Bakony Kisalföldre lehúzódó nyúlványán helyezkedik el. Északkeletről Halimba, nyugati irányból Nyirád, míg délkeletről Taliándörögd határolja. Az Ajkát Nyiráddal összekötő 7315-ös úton közelíthető meg; az út a kis község lakott területének északi peremén halad végig. Ajkáról menetrend szerint közlekedő autóbusz-járatokkal is elérhető.
1272-ben említik először írásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona volt. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett. 1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került. A török megszállás idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.
A községgel határos Halimba bauxitbányászatának fejlesztése Szőcöt is jelentősen érintette. A községhez tartozó Határvölgy és Szár-hegy területén 1952-ben tervszerű kutatásokkal jó minőségű bauxitlencséket tártak fel. A részben kisebb külszíni fejtésekben és többségében kedvező adottságú mélyműveléses bányákban a karsztvíz szintje fölött termeltek bauxitot. A termelvény elszállítása érdekében jó minőségű közutat építettek, valamint Határvölgyben lakótelepet is létesítettek. Az ércvagyon kimerülése után a bányaüzem felhagyott épületeiben szociális otthont alakítottak ki.
A településen a 2010–2014 közti választási ciklusban két időközi polgármester-választást is kellett tartani. Először, 2011. január 23-án[9] azért, mert a 2010. október 3-i, rendes önkormányzati választáson megválasztott polgármester kevéssel a megválasztását követően lemondott posztjáról.[14] Kevesebb, mint 15 hónappal később, 2012. április 15-én[10] újabb időközi választásra kellett sort keríteni, ez esetben ugyancsak a hivatalban lévő faluvezető lemondása miatt. A 2012 januárjában távozó polgármester nem indokolta a döntését, de az összefügghetett azzal, hogy vesztegetés gyanújával nyomozás indult a személye ellen, emellett egy korábban elkövetett bűncselekmény – adócsalás és a számvitel rendjének megsértése – miatt a bíróság jogerősen egy év szabadságvesztésre ítélte.[11]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 424 | 416 | 433 | 491 | 459 | 460 | 462 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 59,1%-a magyarnak, 0,2% románnak mondta magát (40,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,2%, református 1%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 6,3% (53,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,5% volt római katolikus, 3,9% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,2% izraelita, 2,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (38,6% nem válaszolt).[16]