Szűr | |||
A település látképe délnyugat felől | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Mohácsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kropp Károly (független)[1] | ||
Irányítószám | 7735 | ||
Körzethívószám | 69 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 236 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 06′ 00″, k. h. 18° 34′ 60″46.100000°N 18.583333°EKoordináták: é. sz. 46° 06′ 00″, k. h. 18° 34′ 60″46.100000°N 18.583333°E | |||
Szűr weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szűr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szűr (németül: Sier, horvátul: Sur[3]) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Pécstől keletre fekszik, a Csele-patak mellett.
A szomszédos települések: észak felől Feked és Szebény, délkelet felől Görcsönydoboka, dél felől Himesháza, északnyugat felől pedig Geresdlak;közúti kapcsolata csak Szebénnyel és Himesházával van.
A településen végighalad, annak főutcájaként az 5614-es út, közúton csak ezen érhető el Szebény vagy Himesháza érintésével. A falu határában elhalad az M6-os autópálya is, de annak nincs csomópontja a közelében sem.
A falu nevét csak 1542-ben említette először oklevél.
A török időkben ez a falu is elnéptelenedett.
Szűr a 18. században német telepesekkel népesült újra.
A második világháború után az itteni német lakosságot is kitelepítették a községből. Helyükre később a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről és Pest megyéből érkezett magyarokkal települt újra.
A település a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Szűrnek 657 lakosa volt, melyből 17 magyar, 640 német volt.
A 2001-es népszámláláskor 327 lakosa volt, melynek 35,5%-a volt német, a többi magyar. 2008 január 1-jén 289 lakost számoltak össze itt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 268 | 259 | 253 | 224 | 229 | 254 | 240 | 236 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 47,7% németnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 9,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,7% (8,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 86,2%-a vallotta magát magyarnak, 42,1% németnek, 0,8% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 5,9% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,4% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[13]