Sárhida | |
Katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Zalaegerszegi |
Jogállás | község |
Polgármester | Nagy Marianna (független)[1] |
Irányítószám | 8944 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 709 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 151,87 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 5,09 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 45′ 39″, k. h. 16° 50′ 13″46.760833°N 16.836944°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 39″, k. h. 16° 50′ 13″46.760833°N 16.836944°E | |
Sárhida weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárhida témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárhida község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
A Zalai-dombság területén, a Göcsej tájegységben fekszik, a Felső-Válicka-patak völgyének nyugati oldalán.
Mindössze négy településsel határos közvetlenül: északi szomszédja Bocfölde, az északkeleti Csatár, kelet felől Pölöskével szomszédos, dél és nyugat felől pedig Bak községhez tartozó területek határolják.
A legközelebbi város a megyeszékhely Zalaegerszeg, körülbelül 10 kilométerre északra.
Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb közúti megközelítési útvonala a térséget átszelő 74-es főút régi nyomvonala, mely ma mellékútként a 7410-es útszámot viseli: ezen érhető el északi és déli szomszédai felől is. Keleti külterületeit átszeli a 74-es főút újabb, településeket elkerülő szakasza is, de az lakott helyeket ott nem érint, sőt közvetlen bekötőútja sincs a falu felé. Központjába a 74 101-es számú mellékút vezet, továbbá alsóbbrendű, önkormányzati utakon elérhető a község nyugat és észak felől, Gellénháza, Nagylengyel, illetve Bocfölde irányából is.
Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg a település; Sárhida megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Bocfölde megállóhely és Bak vasútállomás között, fizikailag a belterület keleti szélén, közvetlenül a 7410-es út mellett található.
Sárhida nevét 1382-ben említette először egy oklevél Sarhyda néven. Az 1463-as oklevelekben a Sárhydai családok, mint itteni birtokosok szerepeltek.
A falu régen nem a mai helyén állt. 1641-ben a törökök felégették az út mellett lévő falut, ezért azt mai védettebb helyén építették újjá.
A falu templomát 1906-ban építették, majd 1993-ban bővítették.
A településen polgárőrség is működik.[3]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 796 | 792 | 778 | 742 | 722 | 715 | 709 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,65%, cigány 10%, német 0,75%. A lakosok 73,9%-a római katolikusnak, 2,85% felekezeten kívülinek vallotta magát (22% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, horvátnak és szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,2% volt római katolikus, 0,8% református, 0,3% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 3,9% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[13]