Sárkány híd
| Sárkány híd | |
.jpg) | |
| Elhelyezkedése |  Szlovénia, Ljubljana |
| Áthidalt akadály | Ljubljanica |
| Névadó | sárkány |
| Szerkezettípus | Vasbeton ívhíd |
| Funkció | Közúti híd |
| Anyag | |
| Legnagyobb támaszköz | 33,34[1] m |
| Nyílások száma | 1 |
| Teljes hosszúsága | 45 m |
| Sávok száma | 2 |
| Tervező | Jurij Zaninovič |
| Építés kezdete | 1888 |
| Átadás ideje | 1901 |
| Elhelyezkedése | |
 Sárkány híd
Pozíció Szlovénia térképén
| |
 é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 14° 30′ 37″46.088611°N 14.510278°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 19″, k. h. 14° 30′ 37″46.088611°N 14.510278°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkány híd témájú médiaállományokat. | |
A Sárkány híd (szlovén neve Zmajski most) a szlovén főváros, Ljubljana egyik átkelője a Ljubljanica folyó felett. Nevét a négy sarkán álló sárkányszobrokról kapta. A rácsos szerkezetű vasbeton híd ma műszaki műemlék.[1]
Építése
[szerkesztés]Ljubljana városa 1888-ban, I. Ferenc József császár trónra lépésének negyvenedik évfordulójára hozta meg a döntést az új híd megépítéséről. A Jubileum hidat, amelyet csak 1919-ben neveztek át Sárkány hídra[2] a város középkori magjának szélére tervezték. Az ötlet Ivan Hribartól, a város polgármesterétől származott, aki egy új körutat akart létrehozni a régi városrész körül.[3]
A hidat Jurij Zaninovič tervezte, aki Otto Wagner bécsi építészeti iskolájában végzett. Építője az osztrák mérnök, Josef Melan volt, aki merev, rácsos szerkezetű öntöttvas elemeket használt a betonvasak helyett. 1901-ben, amikor az átkelő ünnepélyes megnyitóját tartották, a harmadik legnagyobb, Melan-rendszerű híd volt a világon.[1]
Európának ebben a részében ez volt az első vasbeton híd. A híd boltívét és korlátjait a kor szecessziós hatásának megfelelően növényelemekkel és az akkor népszerű Viribus unitis (Egyesült erőkkel) felirattal díszítették. Kerültek rá német és szlovén nyelvű emléktáblák is, ezek közül az az előbbiek az 1918-as politikai változások után eltűntek. A bronzkandelábereket Bécsben öntötték. A híd négy sarkára a város jelképére utaló réz sárkányszobrok kerültek. Ezek szintén Bécsben, az A. M. Beschoner díszítőüzemben készültek. A hidat 1983–1984-ben felújították.[3] A híd műszaki műemlék.[1]
Érdekesség
[szerkesztés]Egy városi legenda szerint a híd sarkában álló sárkányok megcsóválják a farkukat, ha egy szűzlány megy át az átkelőn.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Charles Abdunur: Arc'01 124-125. o.. (Hozzáférés: 2012. október 28.)
- ↑ http://www.rtvslo.si: Kako so Ljubljančani "pospravili" za Habsburžani in se prikupili novim oblastnikom. (Hozzáférés: 2012. október 28.)
- ↑ a b http://www.slovenia.info Archiválva 2004. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben: Architectural Heritage: Ljubljana, Dragon bridge. (Hozzáférés: 2012. október 28.)
- ↑ Lonley Planet: Slovenia 5. kiadás, 69. oldal
