Söpte

Söpte
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Söpte címere
Söpte címere		 Söpte zászlaja
Söpte zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterNagy Róbert Balázs (független)[1]
Irányítószám9743
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség762 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,98 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 60″, k. h. 16° 39′ 00″47.283333°N 16.650000°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 60″, k. h. 16° 39′ 00″47.283333°N 16.650000°E
Söpte (Vas vármegye)
Söpte
Söpte
Pozíció Vas vármegye térképén
Söpte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Söpte témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Söpte község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Gyöngyös-sík északnyugati részén, Szombathelytől 6 km-re északkeletre, a Kozár patak mellett fekszik.

A szomszédos települések: északkelet felől Vasasszonyfa, kelet felől Salköveskút és Vassurány, dél felől Szombathely, nyugat felől Gencsapáti, északnyugat felől pedig Pusztacsó. Közigazgatási területe észak felől pontszerűen érintkezik még Kőszegpaty déli határszélével is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8639-es út, ezen érhető el Szombathely és Csepreg felől is; Salköveskúttal a 8638-as út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sopron–Szombathely-vasútvonal érinti, de megállási pontja nincs a vasútnak Söpte területén. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Szombathely vasútállomás kínálja, légvonalban 58, közúton nagyjából 8 kilométer távolságra délnyugatra.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a régi magyar Sebe személynévből származik, amely a Sebestyén személynév kicsinyítő képzős változata.

Története

[szerkesztés]

1268-ban Septhe néven említik először. Területe már az őskorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt megtalált kőkorszaki leletek. Rétszeri nevű határrészén római épületek és sáncok nyomai találhatók. A Kazár-major területén egykor kisebb négyszögletes erősség állott, eredete vitatott. 1361-ben Scepche, 1409-ben Septhe, 1462-ben Sewpthe néven szerepel az írott forrásokban.[4] Rudolf király 1579. december 15-én kelt adománylevelében koltai Domján Balázs és felesége, Bessenyei Kata – többekkel együtt – megkapta Söpte falu fele részét a beleeső kúriákkal együtt.[5] 1698-ban 248 lakosa volt. 1787-ben 44 házában 333 lakos élt.

Vályi András szerint "SÖPTE. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok; fekszik Kozárnak, Salfának szomszédságában, és annak filiája; határja jó termésű."[6]

Fényes Elek szerint "Sőpte, magyar falu, Vas vármegyében, 262 kath., 7 zsidó lak. F. u. Hodászy, Noszlopy, Csontos, Ughy, Jánosy. Ut. p. Kis-Czel."[7]

Vas vármegye monográfiájában "Söpte, magyar község, 65 házzal és 714 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Szombathely. A körjegyzőség székhelye. Határa gazdag kőkorszakbeli lelhely. Rétszeri nevű dülőjén római telep és sánczok nyomai látszanak. A községben van a Guary-család csinos úrilaka. A Söptey-család innen kapta nemességét. Kath. temploma 1725-ben épült és kőfallal van körülvéve. Birtokosai voltak a Kéthelyi –, Jagasich –, Szabó – és Nagy -családok, földesurai a Noszlopyak , Ughyak , Jánossyak , Csontosok és Hodászyak voltak."[8]

1910-ben 864 lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Söpte, utcarészlet

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Komláti László (független)[9]
  • 1994–1998: Komláti László (független)[10]
  • 1998–2002: Komláti László (független)[11]
  • 2002–2006: Komláti László (független)[12]
  • 2006–2010: Komláti László (független)[13]
  • 2010–2014: Danka Lajos (független)[14]
  • 2014–2016: Nagy Róbert Balázs (független)[15]
  • 2016–2019: Nagy Róbert Balázs (független)[16]
  • 2019–2024: Nagy Róbert Balázs (független)[17]
  • 2024– : Nagy Róbert Balázs (független)[1]

A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[16] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[18] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is tudta erősíteni a pozícióját.[16]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
763
747
740
723
713
706
720
793
773
762
2013201420152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,6% cigánynak, 0,3% horvátnak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,1%, evangélikus 2,3%, református 1,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 4,4% (22,1% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1725-ben épült.
  • Itt áll a Guary család kastélya.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1812-ben Hodászy Sándor 48-as honvéd őrnagy, a 6. huszárezred osztályparancsnoka, az isaszegi csata hőse.
  • Itt született Noszlopy László honvédszázados, 1849-ben a komáromi várőrség tisztje.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. ↑ Turul 1898. 97.p.
  6. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. ↑ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  9. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  11. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  12. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  13. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  14. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  15. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  16. ↑ a b c Söpte települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 3. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  17. ↑ Söpte települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  18. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  19. ↑ Söpte Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
  1. Söpte község honlapja