Sümegprága | |||
Műemlék római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Sümegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hujber Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 8351 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 564 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 103,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 29″, k. h. 17° 16′ 39″46.941289°N 17.277561°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 29″, k. h. 17° 16′ 39″46.941289°N 17.277561°E | |||
Sümegprága weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sümegprága témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sümegprága község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
Sümegprága Veszprém vármegyében található, Sümegtől 5 km-re, a Bakony lábánál, Sümeg és Keszthely között a Marcal patak völgyében fekszik. Délről lombos erdő, szőlő és gyümölcsös öleli körül, panorámája az Alpok havasait is láttatja.
Éghajlata erősen befolyásolt a Kisalföld felől érkező óceáni légtömegek és a Balaton mikroklímájának melegítő hatása által.
Első lakói cseh és morva szénégetők voltak, akiket a veszprémi püspök telepített le, valószínűleg a tatárjárást követő időkben. A község múltjára vonatkozó okmányok, régi iratok és plébániai anyakönyvek az 1748. évi nagy tűzvészben megsemmisültek, így csak néhány szegényes levéltári adat maradt az utókorra.
Az első hiteles oklevél 1436-ban említi meg, Praga néven. Ekkor a Sümegi várhoz tartozott. A veszprémi püspök birtokolta évszázadokon keresztül. A török hódoltság idején – 1563-1566 – a sümegi náhie Braga nevű falujának 11 háza 50 akcse adóval Hüsszein Diváne tímárja (hűbére) volt. Sümeghez tartozott 1632-ben is. Később a törökök elpusztították, és csak a XVIII. század elején népesült be ismét. Prága néven egészen 1902-ig szerepelt. Ekkor kapta a Sümeg előnevet, megkülönböztetésül más hasonló nevű helységektől. Sümegprágának 1939-ben 913 katasztrális hold területe és 718 lakosa volt. Lakóházaink száma 143. Római katolikus népiskola és továbbképzés működött a faluban. Lakossága tiszta magyar és római katolikus vallású volt. A község templomát Acsády Ádám veszprémi püspök építette 1740-ben. A község az 1950-es megyerendezésig Zala vármegye közigazgatási területe, Sümeg járási székhellyel. Püspökségi erdő vette körül a falut, mielőtt azokat a II. világháborút követően a kommunista államhatalom elkobozta volna. A lakosság jó része részes arató volt a püspöki uradalomban; sokan vállaltak napszámot vagy sommásmunkát helyben és távoli vidékeken egyaránt. Néhányan a sümegi bazaltbányában dolgoztak.
1970-ben 839 lelkes községként tartották számon a tapolcai járásban. A sümegi járáshoz 1966. április 1-jéig tartozott. A tanácsválasztásokig Bazsi közigazgatási területe volt. 1969. július 1-jétől közös tanácsot alkotott a sümegi községi tanáccsal (1950-től 1969-ig önálló tanácsa volt). Napjainkban Bazsi községgel közös Körjegyzőséget tart fenn. A községnek hét utcája és 222 lakóháza van. Villanyt 1959-ben kapott. Korábban csak földút kötötte össze a külvilággal, ma portalanított bekötőútja van. Új, két tantermes iskolát és pedagóguslakásokat építettek 1968-ban. Később bővítették az iskolát újabb tantermekkel. Ma az épületben óvoda, könyvtári szolgáltatóhely és közösségi tér működik. Vízvezetéket 1966-67-ben kapott a község. A lakosság 360 ezer forinttal és társadalmi munkával járult hozzá a vízműhöz, melynek munkái már 1949-ben megkezdődtek. Az önkormányzat épülete, melynek földszintjén az orvosi rendelő helyezkedik el, 1993-ban épült. Számos kőbányász dolgozott a sümegi bazaltkőbányában, amit 1967-ben villamosítottak, korszerűsítettek, - napjainkban már nem működik.
Sümegprágán 1959 márciusában alakult termelőszövetkezet, Új Tavasz néven. A sümegi Kossuth tsz-szel 1968. január 1-jén egyesült. Elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Ma 220 lakóháza és 551 lakója van.
A falu határában a Bakony kezdődő dombjain a mai napig szőlőültetvények és borospincék működnek. Ezekben elsősorban saját célra, hagyományos módon készülnek a borok, a vidék jellegzetes szőlőjéből a sötétlila színű Othello szőlőből.
A településen 2008. június 1-jén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választás három polgármesterjelöltje között elindult az addigi faluvezető is, de csak a második helyet tudta elérni.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 613 | 594 | 589 | 551 | 581 | 573 | 564 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,1%, református 1,7%, evangélikus 0,2%, görög katolikus 0,2%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 1,8% (14% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% szlovénnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,9% volt római katolikus, 1,7% református, 2,1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).[14]