Tamásfalva (Хетин / Hetin) | |
A római katolikus templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Közép-bánsági |
Község | Bégaszentgyörgy |
Rang | falu |
Irányítószám | 23235 |
Körzethívószám | +381 23 |
Népesség | |
Teljes népesség | 537 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 27 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 65 m |
Terület | 28,4 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 39′ 41″, k. h. 20° 47′ 29″45.661389°N 20.791389°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 41″, k. h. 20° 47′ 29″45.661389°N 20.791389°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tamásfalva témájú médiaállományokat. |
Tamásfalva (más néven Hetény, szerbül Хетин / Hetin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.
Zsombolyától délkeletre, az Ó-Béga mellett, Klári, Szerbcsernye, Szerbittabé és Ótelek közt fekszik. Magától a Közép-bánsági körzet központjától, Nagybecskerektől, mintegy 60 km távolságra esik.
Tamásfalva nevű falu Torontál vármegye északkeleti részén feküdt, mely terület egy időben Temes vármegyéhez tartozott, és 1462-ben említettek Tamásháza nevű helységet is, mely akkortájt a Beregszói Hagymás család birtoka volt, és a török hódoltság alatt teljesen elpusztult.
A jelenlegi település nevét Komori Bedekovich Tamás udvari tanácsostól vette, aki a település birtokosa volt.
1841-ben dohánytermelő magyarok telepedtek le itt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején szerb felkelők perzselték fel a helységet, de a magyar lakossága a Maroson túlra menekült.
1854-ben ismét benépesült, majd 1868-ban templomot is építettek.
Tamásfalvától északkeletre feküdt Hetény falu, melyet pusztaként az 1723-1725-ös gróf Mercy térképén is feltüntették Hettin néven. 1696. augusztus 26-án itt zajlott le a hetényi csata, az I. Frigyes Ágost szász választófejedelem által vezetett német-római birodalmi csapatok és II. Musztafa oszmán szultán erői között.[2]
1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták és később önálló község lett.
1897 után Hetény falut egyesítették Tamásfalvával.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2263 | 2160 | 2008 | 1604 | 1139 | 881 | 763[3] | 537[1] |
Nemzetiség | Szám | % |
Magyarok | 406 | 53,21 |
Szerbek | 306 | 40,10 |
Cigányok | 10 | 1,31 |
Jugoszlávok | 8 | 1,04 |
Horvátok | 4 | 0,52 |
Montenegróiak | 1 | 0,13 |
Szlovének | 1 | 0,13 |
Románok | 1 | 0,13 |
Egyéb/Ismeretlen[4] |