Tejszínű medvelepke

Tejszínű medvelepke
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Macrolepidoptera;
Öregcsalád:	Bagolylepkeszerűek (Noctuoidea);
Család:	Medvelepkefélék (Arctiidae);
Alcsalád:	Medvelepkék (Arctiinae);
Nemzetség:	Medvelepkerokonúak (Arctiini);
Alnemzetség:	Spilosomina;
Nem:	Spilosoma; Curtis, 1825
Faj:	S. lubricipeda;
Tudományos név
	Spilosoma lubricipeda; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	Phalaena Bombyx lubricipeda Linnaeus, 1758; Spilosoma lubricipedum auct.; Bombyx menthastri [Denis & Schiffermüller, 1775], nomen nudum; Spilosoma menthastri auct.; Phalaena lepus Retzius, 1783; Phalaena Bombyx menthastri Esper, 1786; Bombyx mendica Rossius, 1790; Phalaena Bombyx erminea Marsham, 1791; Chelonia luxerii Godart, 1822 [1823]; Spilosoma walkerii Curtis, 1825; Diacrisia menthastri chishimana Matsumura, 1929; Diacrisia mashuensis Matsumura, 1930; Spilosoma menthastri elegans Bryk, 1948 [1949]; Spilosoma menthastri sotiriadis Koutsaftikis, 1973;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tejszínű medvelepke témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tejszínű medvelepke témájú médiaállományokat és Tejszínű medvelepke témájú kategóriát.

A tejszínű medvelepke (Spilosoma lubricipeda) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a medvelepkefélék (Arctiidae) családjába tartozó faj.

A Spilosoma lepkenem típusfaja.

Előfordulása

A tejszínű medvelepke elterjedési területe egész Európa, északon a 64. szélességi körig. Az Alpokban 1600 méteres tengerszint feletti magasságig hatol fel. Előfordulási területe Szibérián keresztül Kínáig, a Koreai-félszigetig és Japánig tart. Mindenütt nagyobb állományokban fordul elő, de sohasem tömegesen. Mivel hernyói a lágy szárú növények között élnek, erdészeti szempontból nem kártevők.

Megjelenése

Ennek a medvelepkefajnak az elülső szárnya 1,8–2,2 centiméter hosszú. Hófehér színű lepke, elülső szárnyán felül szabálytalanul elhelyezkedő fekete pontokkal. A hátulsó szárnyon csak egyetlen fekete középfolt található. A potroh felül élénksárga, középen és kétoldalt fekete pontsorral.

Életmódja

A tejszínű medvelepke erdőszélek, bozótosok, elhagyott kavicsbányák és parlagos területek lakója. Tápláléka pitypang, útifű és csalán.

Szaporodása

A lepke repülési ideje április–június között van. Kedvező években július–augusztusban még egy nemzedéke kifejlődhet. A lepkék éjszaka tevékenyek. Hernyóidőszaka májustól szeptemberig tart, két, egymást átfedő nemzedékben. A hernyók szőrösek, és számos madár számára élvezhetetlenek.

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

További információk

Bryk, F., 1948: Zur Kenntnis der Grossschmetterlinge von Korea. Pars II. Macrofrenate II (fins); Fam.: Notodontidae, Lymantriidae, Saturniidae, Brahmaeidae, Drepanidae, Epiplemidae, Lasiocampidae, Arctiidae, Thyatiridae, Noctuidae, Geometridae. Heteroneura: Fam.: Cochlidiidae, Zygaenidae. Tineoidea: Fam.: Cossidae, Psychidae. Arkiv för Zoologi 41 A (1-2): 225 p., 7 pl., Stockholm.
Curtis, J., 1825: Brithish Entomology; being illustrations and descriptions of the genera of insects found in Great Britain and Ireland containing coloured figures from nature of the most rare and beautiful species, and in many instances of the plants upon which they are found 2: 51-98+2 p., pl. 51-98, London.
Denis, J.M., Schiffermüller, I., 1775: Systematisches Verzeichniß der Schmetterlinge der Wienergegend herausgegeben von einigen Lehrern am K. K. Theresianum: 1-323, Taf. Ia, Ib, Wien.
Esper, E.J., 1785-1786: Die Schmetterflinge in Abbildungen nach der Natur mit Beschreibunggen von Eugenius Johann Christoph Esper 3: 1-396, T. 1-94, Verlag Wolfgang Walthers, Erlangen, Leipzig.
Godart, M.J.-B., 1822 [1823]: Histoire Naturelle des lépidoptères ou papillons de France 4: 1-424, 40 pl., Chez Crevot, Libraire-éditeur: Paris.
Koutsaftikis, A., 1973: Vergleichend-zoogeographische Untersuchung einiger Heterocerenfamilien der nordägäischen Inseln Thasos, Samothraki und Limnos. Annales Musei Goulandris 1: 185-238, pl. 31-32, Kifissia, Athens.
Linnaeus, C., 1758: [Lepidoptera]: 458-542. In: Linnaeus, C. Systema Naturae per Regna Tria Naturae, Secundum Classes, Ordines, Genera, Species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Edito Decima, Reformata I: 1-824, Holmiae.
Marsham, T., 1791: Observations on the Phalæna Bombyx Lubricipeda of Linneus, and some other Moths allied to it. The Transactions of the Linnean Society of London 1: 67-75, tab. 1, London.
Matsumura, S., 1929: New moths from Kuriles. Insecta Matsumurana 3 (4): 165-168, Sapporo.
Matsumura, S., 1930: New species and forms of Arctiidae from Japan. Insecta Matsumurana 5 (1-2): 31-40, pl. 1, Sapporo.
Retzius, A. I., 1783: Genera et Species Insectorum e generosissimi auctoris scriptis extraxit, digessit, latine quoad partem reddidit, et terminologiam insectorum Linneanam addidit: 1-220, Lipsiae.
Rossius, P., 1790: Fauna Etrusca sistens insecta quae in provinciis florentina et pisana praesertim collegit Petrus Rossius 2: 1-348, 10 t., Liburni.
Witt, T.J. & L.Ronkay, 2011: Lymantriinae and Arctiinae - Including Phylogeny and Check List of the Quadrifid Noctuoidea of Europe. Noctuidae Europaeae Volume 13: 1-448.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap