Teklafalu | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Szigetvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sánta Jánosné (független)[1] | ||
Irányítószám | 7973 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 338 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 16,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 16,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 58″, k. h. 17° 43′ 47″45.949331°N 17.729769°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 58″, k. h. 17° 43′ 47″45.949331°N 17.729769°E | |||
Teklafalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Teklafalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Teklafalu (horvátul: Dekla,[3]németül: Tekladorf[4]) község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Szigetvártól délnyugatra helyezkedik el, Drávafok és Kétújfalu között.
A község legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szigetvárt Sellye térségével (Drávafokkal) összekötő 5808-as út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron át közelíthető meg a legegyszerűbben.
Teklafalu helyén az 1800-as évek elejéig egy Tiltvány nevű puszta állt. A puszta birtokosa, Czindery László volt, aki dohánytermesztő munkásai részére egy új települést alapított itt. E célból házhelyeket alakított ki itt.
1839-ben Tolna vármegyéből hozott német dohánykertészeket telepített ide. Az új telepítésű falut pedig feleségéről nevezte el Teklának. A 18. században a faluhoz tartozott egy Ongya nevű helység is.
A falu először nehezen megközelíthető volt, mivel csak földút vezetett ide. A közlekedés könnyebbségét az első világháború előtt itt épített Barcs–Villány-vasútvonal Szentmihályfapuszta és Vitézipuszta közt megnyitott állomása jelentette, és ide csatlakozott a Vitézi puszta–Szentegát között közlekedő erdészeti kisvasút is.[5]
A sokáig csak földúttal rendelkező faluhoz 1929-re elkészült az első zúzottköves, úgynevezett makadámút is.
A II. világháború után a német lakosok nagy részét kitelepítették a faluból. Helyükre később a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről magyar családok érkeztek.
A 20. század elején Teklafalu Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 815 lakosa volt, ebből 542 magyar, 273 német volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
A 2001-es népszámláláskor 380, 2008. január 1-jén 351 lakosa volt.
A településen 2020. március 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[14] mivel az előző polgármester 2019. november 21-én lemondott.[15] A választás érdekessége, hogy ez volt 2020 első fél évének utolsó időközi önkormányzati választása, a későbbi időpontokra kitűzött választásokat [egyetlen március 22-i kivételtől eltekintve, amikor jelölt hiányában kellett lefújni a választást] a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett veszélyhelyzeti rendelkezések miatt nem tartották meg, későbbi időpontra halasztották.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 289 | 290 | 274 | 246 | 298 | 298 | 323 | 338 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 15,9% cigánynak, 1% horvátnak, 9,9% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,5%, református 3,5%, felekezeten kívüli 7,3% (14,3% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 63,4%-a vallotta magát magyarnak, 10,1% németnek, 8,7% cigánynak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (36,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,8% volt római katolikus, 2% református, 0,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 11,4% felekezeten kívüli (58,4% nem válaszolt).[17]