Thomas Vaughan | |
Született | 1621. április 17. Brecknockshire |
Elhunyt | 1666. február 27. (44 évesen)[1] Albury |
Álneve |
|
Állampolgársága | angol |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Jesus College |
Halál oka | mérgezés |
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Vaughan témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Thomas Vaughan (írói álnéven: Eugenius Philalethes, 1621. április 17. – 1666. február 27.) walesi filozófus és alkimista. A természetmágia területén végzett munkássága, továbbá a rózsakeresztes manifesztumok első angol nyelvű fordítása teszi személyét emlékezetessé.
Thomas a walesi Brecon(en) külterületén, a Newton nevű tanyán született a későbbi költő Henry Vaughan(en) ikertestvéreként 1621-ben.[web 1][web 2] 1638-ban lépett be az Oxfordi Egyetem Jézus Kollégiumába(en) és mintegy egy évtizedig a padjait koptatta az angol polgárháború alatt.
Thomas Vaughan részt vett az 1645-ös "Rowton Heath-i csatában".[book 1] Hitközségi lelkész lett Llansantffraed-ben, de 1650-ben elűzték királypárti szimpátiája miatt.
Az alkimista Robert Childdal(en) kémiai laboratóriumot és könyvtárt terveztek, azzal a fő céllal, hogy (al)kémiai témájú műveket gyűjtenek és fordítanak. Rebecca nevű feleségét 1651-ben vette feleségül (1658-ban elhunyt) és élete hátralévő részét Londonban élte le.
Habár nem folytatott orvosi praxist, kémiában meglévő jártasságát arra kívánta felhasználni, hogy a Paracelsus által ajánlott módszerrel orvosságokat készítsen. Levelezést folytatott az Angliában élő német származású polihisztorral, Samuel Hartlibbel(en), aki 1650-től kezdődően figyelt fel Vaughanra, mint íróra,[book 2] akinek az Anthroposophia Theomagica[book 3] című – eredetileg a rózsakeresztes "Testvériségnek" ajánlott – mágikus-misztikus értekezéséből idézett is.[book 2] Ma már egyöntetűen elfogadott tény, hogy Vaughan Eugenius Philalethes álnéven jegyezte értekezéseit.
Thomas Vaughan egyedülálló volt a kor alkimistái között[book 4] abban a tekintetben, hogy szorosan együttdolgozott feleségével, Rebecca Vaughannal. Saját bevallása szerint tagja volt a "Láthatatlan Filozófusok Társaságának" és ő fordította először angol nyelvre 1652-ben a Fama Fraternitatis rózsakeresztes manifesztumot.
Allen G. Debus (1926-2009) kémiára és alkímiára specializálódott tudománytörténész szerint érett formájában Vaughan természetfilozófiája hasonló ahhoz, amit Agrippa von Nettesheim a De Occulta Philosophia című művében megfogalmazott, azzal, hogy mindezt Sendivogius (1566–1636) nézőpontjából teszi.[book 5] Vaughan önmagát az oktatási rendszer rózsakeresztes megújítói közé helyezi, ezzel a hagyománnyal, továbbá Johannes Trithemius (1462-1516) szellemi hagyatékával érzett közösséget.[book 6][book 7]
Hermetikus, alkímiai értekezések egyes katalogizálói szerint Vaughan lehet az írója a névtelenül kiadott Reconditorium Ac Reclusorium Opulentiae Sapientiaeque Numinis Mundi Magni, Cui Deditur in Titulum Chymica Vannus, Obtenta Quidem Et Erecta Auspice Mortale Coepto értekezésnek, mely a hermetikus tradíció mesterműve.[book 8]
Egyik szellemi ellenfele Henry More(en) (1614-1687) angol platonikus filozófus volt, akivel számos vitairatot váltottak, másik pedig a minden hermetikával, asztrológiával, illetve boszorkánysággal kapcsolatban szkeptikus John Gaule(en) (1603? – 1687) puritán lelkész volt.