Tiszaújváros

A Leninváros név ide irányít át. A Leninváros nevet 1919-ben rövid ideig Pesterzsébet is viselte.
Tiszaújváros
Tiszaújváros címere
Tiszaújváros címere		 Tiszaújváros zászlaja
Tiszaújváros zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták)[1]
Irányítószám3580
Körzethívószám49
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 700 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség346,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 07″47.922778°N 21.051944°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 07″47.922778°N 21.051944°E
Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tiszaújváros
Tiszaújváros
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszaújváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaújváros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. A Tiszaújvárosi járás központja. A vármegyeszékhely valamint Ózd, Kazincbarcika és Mezőkövesd után a megye ötödik legnépesebb települése.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó tiszai torkolatánál fekvő település; közvetlenül a Nyékládházától Debrecenig húzódó 35-ös főút mellett fekszik, Mezőcsáttal a 351-es főút és 3313-as út, Oszlárral a 3310-es út, Nemesbikkel pedig a 3312-es út köti össze. Közigazgatási területének egy kisebb része a Tisza túlsó oldalán, a bal parton fekszik, de az a területrész lakatlannak tekinthető.

Földrajza

[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak kedvező földrajzi fekvése van. A térség domborzati típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. A város Észak-Magyarországon a Bükk-vidék keleti szélén, Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legnagyobb folyója, a Sajó torkolata által közre zárt területen fekszik. Területe 46,04 km² Tiszaújváros kedvező földrajzi fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza között. A tiszaújvárosi térség domborzatai típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. Magyarország második és egyben legszebb folyója a Tisza – melynek „szőke” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek is. A különleges élményekre vágyók is megcsodálhatják a „tiszavirágzást”, mely egy évről évre visszatérő látványosság. A város külső részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen átívelő híd teremt közúti kapcsolatot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar vármegye között.

Természeti adottságok

[szerkesztés]
  • A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek a kikapcsolódásra.
  • A Tisza, melynek a „szőke Tisza” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. Az ide látogatók és a különleges élményekre vágyók pedig megcsodálhatnak egy évről évre visszatérő látványosságot a tiszavirágzást.
  • A Tisza-sziget a város külső részéhez tartozik, megfelelő természeti kikapcsolódást biztosítva a város lakosainak és az ide látogató vendégeknek.

Története

[szerkesztés]

Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egész alakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre.

Iparfejlesztés

[szerkesztés]
A "négykéményes régi erőmű", vagy Tiszapalkonyai Hőerőmű, mely már 1957-ben energiát szolgáltatott: ezzel a létesítménnyel kezdődött Tiszaújváros története
Az 1970-es évek elején épült "új erőmű" (ismertebb nevén Tisza II hőerőmű vagy Tiszai Hőerőmű)

Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os, széntüzelésű hőerőmű építésével kezdődött Tiszapalkonya határában. A hőerőmű, a villamosenergia és az iparigőz szolgáltatással megalapozta a később megépülő ipari nagyüzemek (Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszai Finomító, Olefingyár, Tisza II Hőerőmű) létét.

A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését. Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben kezdődött a Tiszai Erőmű Vállalat nagyberuházása, a Tiszai Hőerőmű építése, eredetileg az ország legnagyobb erőművének tervezték 2000 MW-osra, ám az 1973-as olajválság miatt csak 860 MW-osra épült ki, így ez a harmadik legnagyobb Magyarországi erőmű, amit 1979. szeptember 7-én adtak át. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat (TIFO) építése, és 1980 novemberében beindult a kőolaj-feldolgozás. A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházással hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.

Városfejlesztés

[szerkesztés]

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.

Filtó

[szerkesztés]

Nevét 1268-ban említette először oklevél Fyltou, majd 1281-ben, 1313-ban Fyltohow néven volt említve.

Filtó az Örsúr nemzetség és a Kácsi monostor halastava volt egy telekkel, melyet a nemzetség tagjaitól a Miskolc nemzetséghez tartozó Tamás fia Sceuke Miklós vásárolt meg, de miután megszökött azzal a 300 márkával, melyet István ifjabb király a tatárokhoz küldendő követség költségeinek fedezésér a Miskolc nemzetségbeli Ponithnak küldött, Filtót a király elkobozta tőle és Ponith-nak adta. 1281-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István a halastavat visszaadta Panith fiainak, de 1313-ban mégis az Ákos nembeli István nádor kezén levőnek írták, aki ekkor azt a diósgyőri pálosoknak adományozta.

Városrészek

[szerkesztés]

Tiszaújváros városrészei, a hozzá tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.

Belterület

  • Központi belterület (14 569 fő)
  • Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)
  • Tiszapart (266 fő)
  • Ipari park (16 fő)

Külterület

  • Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)
  • Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
  • Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)
  • TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)

Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Farkas Zoltán (SZDSZ)
  • 1994–1998: Farkas Zoltán (SZDSZ)[3]
  • 1998–2002: Farkas Zoltán (SZDSZ)[4]
  • 2002–2006: Farkas Zoltán (SZDSZ)[5]
  • 2006–2010: Koscsó Lajos (MSZP)[6]
  • 2010–2014: Bráz György (MSZP)[7]
  • 2014–2019: Bráz György (MSZP)[8]
  • 2019–2024: Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták-MSZP)[9]
  • 2024– : Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióta Egyesület)[1]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[10]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Fülöp György Tiszaújvárosi Lokálpatrióta Egyesület 5126 75,30%
Kenyeres Tamás Fidesz – KDNP - Városért Egyesület 1681 24,70%
Összesen 6807 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[11]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Tiszaújvárosi Lokálpatrióta Egyesület 9 P                      
  Fidesz – KDNP - Városért Egyesület 3                  

Népesség

[szerkesztés]

Tiszaújvárosnak 2013. január 1-jén 16 654 lakosa volt, a 2011-es népszámlálás alapján ez a szám 16 728 fő volt. A központi belterület lakónépessége 14 569 fő, míg az Óváros, Tiszaszederkény lélekszáma 1645 fő. A Tiszapart városrészen 266 fő, az Ipari parkban 16 fő a lakónépesség száma. Az egyéb külterületen lévő lakónépesség száma 4 fő volt 2011-ben. A városban jelenleg 7328 lakás van, 26 lakással több, mint 2011-ben, ekkor a lakosság 84,3% magyar, 0,7% roma, 0,6% német, 0,2% ruszin, 1,3% egyéb; nem hazai nemzetiségűek: lengyel, szlovák, román, örmény és egyéb, 15,6% pedig nem kívánt válaszolni. Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege esetenként meghaladhatja a 100%-ot. Vallási kötödés szempontjából a város 23,6% római katolikus, 16,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 1,0% egyéb vallási közösséghez tartozik, 23,7% nem tartozik egy vallási közösséghez sem, 32,2% pedig nem kívánt válaszolni.[12]

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% ukránnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 4,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,1% volt római katolikus, 15,1% református, 2,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% ortodox, 0,2% evangélikus, 17,8% felekezeten kívüli (42,5% nem válaszolt).[13]

Tiszaújváros lakónépességének alakulása 1990-es évektől napjainkig:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
16 654
16 473
14 649
14 362
15 479
14 700
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

Nevezetességek

[szerkesztés]
A Termálfürdő épülete
  • Tiszaújvárosi Termálfürdő, melynek gyógyvizét az 1200 méter mélységből feltörő, 57 Celsius-fokos termálvíz adja. A víz sókoncentrációja, valamint nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így kopásos ízületi és gerincbetegségek, krónikus gyulladásos ízületi betegségek, pikkelysömör, pikkelysömörhöz tartozó ízületi gyulladás, krónikus nőgyógyászati gyulladásos betegségek kezelésére, valamint balesetek mozgásszervi szövődményeinek kezelésére alkalmazható. A medencékben a víz 32, 34, 36, 38 illetve 40 fokos.[14]
  • Helytörténeti Gyűjtemény
  • Városi Dísztó
  • "Villa Scederkyn" Tájház
  • Tiszaszederkényi Morotva-tó

Rendezvényei

[szerkesztés]

A rendszerváltás előtt Leninvárosban rendezték meg a „Lenin Ifjú Távírásza” (LIT) verseny országos döntőit, melyeken jellemzően 18 év alatti rádiótávírászok mérték össze „morze-tudásukat”.

Minden évben megrendezik az országos színvonalú Triatlon Nagyhetet, amit Triatlon Világkupa zár. Tiszaújváros minden évben a magyarországi triatlon világkupának ad otthont. Ezen kívül minden évben van Tavaszi Fesztivál és karácsonyi rendezvények.

Szintén minden évben, 2011-ben már 36. alkalommal költözik a városba az AEGON Sportnapok rendezvénye, amelyen évről évre közel hatszáz ember vesz részt, s melynek résztvevői ilyenkor megtöltik a város vendéglátóhelyeit.[15]

Közlekedés

[szerkesztés]

Tiszaújváros autóbusz-közlekedését a Volánbusz látja el.[16] A városban a számos helyközi- és távolsági viszonylatok mellett négy helyi járat közlekedik:

  • 1-es busz: Autóbusz-állomás – Tiszaszederkény, Kossuth utca 70.
  • 1A busz: Autóbusz-állomás – Tiszaszederkény, Kossuth utca 70. (a Fizikoterápiai Intézet érintésével)
  • 2-es busz: Autóbusz-állomás – Tiszapart városrész, autóbusz-váróterem
  • 3-as busz: Autóbusz-állomás – Dózsa György utca

Tiszaújvárosból induló helyközi autóbuszjáratok

  • 3731-es busz: Tiszaújváros–Kesznyéten–Bőcs–Hernádnémeti–Gesztely–Miskolc
  • 3733-as busz: Tiszaújváros–Kesznyéten–Bőcs–Hernádnémeti–Sajólád–Miskolc
  • 3737-es busz: Tiszaújváros–Ónod–Sajólád–Miskolc
  • 3752-es busz: Tiszaújváros–Muhi–Sajópetri–Kistokaj–Miskolc
  • 3952-es busz: Tiszaújváros–Polgár–Hajdúnánás
  • 3960-as busz: Tiszaújváros–Polgár–Görbeháza
  • 3963-as busz: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát–Ároktő
  • 3964-es busz: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát
  • 3965-ös busz: Tiszaújváros–Tiszatarján–Mezőcsát
  • 3966-os busz: Tiszaújváros–Nemesbikk–Hejőpapi–Igrici
  • 3967-es busz: Tiszaújváros–Hejőbába–Igrici és Tiszaújváros–Hejőbába–Hejőkeresztúr
  • 3968-as busz: Tiszaújváros–Nemesbikk–Hejőpapi–Igrici
  • 3969-es busz: Tiszaújváros–Hejőbába–Hejőszalonta–Irgici
  • 3970-es busz: Tiszaújváros–Sajóörös
  • 3971-es busz: Tiszaújváros–Muhi–Sajólád
  • 3974-es busz: Tiszaújváros–Kesznyéten–Tiszalúc
  • 3975-ös busz: Tiszaújváros–Kesznyéten
  • 4008-as busz: Tiszaújváros–Mezőkeresztes–Mezőkövesd
  • 4009-es busz: Tiszaújváros–Mezőcsát–Mezőkeresztes–Mezőkövesd
  • 4484-es busz: Tiszaújváros–Polgár–Tiszacsege–Egyek

Tiszaújvárost érintő helyközi autóbuszjáratok

  • 1369-es busz: Ózd–Miskolc–Tiszaújváros–Hajdúnánás–Nyíregyháza
  • 1370-es busz: Miskolc–Polgár–Nyíregyháza
  • 1372-es busz: Miskolc–Polgár–Debrecen–Hajdúszoboszló
  • 1374-es busz: Miskolc–Debrecen–Békéscsaba–Szeged
  • 1410-es busz: Ózd–Miskolc–Tiszaújváros–Debrecen
  • 1426-os busz: Nyíregyháza–Mezőkövesd–Eger
  • 1427-es busz: Nyíregyháza–Mezőkövesd–Eger–Gyöngyös–Hatvan
  • 1428-as busz: Nyíregyháza–Hajdúnánás–Eger
  • 1450-es busz: Debrecen–Tiszacsege–Polgár–Tiszaújváros
  • 3734-es busz: Miskolc–Sajólád–Ónod–Tiszaújváros
  • 3739-es busz: Miskolc–Nyékládháza–Ónod–Sajóörös–Tiszaújváros–Polgár
  • 3744-es busz: Miskolc–Nyékládháza–Ónod–Tiszaújváros–Polgár
  • 3745-ös busz: Miskolc–Nyékládháza–Tiszaújváros–Polgár

Vasútvonalak

[szerkesztés]

A várost egyetlen vasútvonal, a MÁV 89-es számú tiszaújvárosi szárnyvonala érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Tiszapalkonya–Erőmű vasútállomás, a vonal tulajdonképpeni végállomása a 3313-as út keresztezésének közvetlen közelében található, a helyi ipartelepek között. A személyszállítás a teljes vonalon szünetel.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Média

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  4. ↑ Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  5. ↑ Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. ↑ Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. ↑ Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  8. ↑ Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  9. ↑ Tiszaújváros települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/326?tab=results&filter=mayor
  11. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/326?tab=results&filter=representative
  12. ↑ [1]
  13. ↑ Tiszaújváros Helységnévtár
  14. ↑ Tiszaújvárosi Gyógy- és Strandfürdő honlapja. (Hozzáférés: 2021. november 11.)
  15. ↑ http://www.sportpark.tujvaros.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=55:aegon-nap-2010&catid=4:2010-evi-rendezvenyek&Itemid=5
  16. ↑ A Volánbusz honlapja. (Hozzáférés: 2022. október 11.)

További információk

[szerkesztés]