Trebinja

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Trebinjë, illetve Trebinja.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Trebinja
A Llëngai-szikla látképe
A Llëngai-szikla látképe
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségPogradec
AlközségTrebinja
Irányítószám7307
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 55′, k. h. 20° 33′40.916667°N 20.550000°EKoordináták: é. sz. 40° 55′, k. h. 20° 33′40.916667°N 20.550000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Trebinja falu és alközség Albánia délkeleti részén, a Mokra-vidék vonulatai között, Pogradectől légvonalban 9, közúton 20 kilométerre északnyugat–nyugati irányban. Korça megyén és Pogradec községen(wd) belül Trebinja alközség központja, amelynek további települései Çezma e Madhë, Çezma e Vogël, Dunica, Gur i Bardhë, Hondisht, Hoshteca, Kalivaç, Llënga, Malina, Pevelan, Pleshisht, Potgozhan (Potkozhan), Selca e Sipërme, Zemça.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Trebinja alközség népessége 2481 fő.[2] Alacsony népsűrűségű hegyvidéki terület.

Fekvése

[szerkesztés]

Trebinja alközség a Mokra-vidék közép- és magashegységi vonulatai között terül el. Lakatlan déli sávjának legmagasabb pontjai a Fekete-kő (Gur i Zi, 2072 m) és a Llëngai-szikla (Shkëmb i Llëngës, 1789 m). Északi irányban, a Shkumbin forrásvidéke felé fokozatosan csökken a tengerszint feletti magasság, itt sorakoznak az alközség települései is. A környék jellegzetes térszínformája az alközség északi határától déli irányba, egészen Gur i Bardhë-ig húzódó szurdokvölgy, a Trebinjai-szoros (Gryka e Trebinjës).[3]

Története és nevezetességei

[szerkesztés]

A második világháború alatt az országot megszálló olaszok hadtápraktárat telepítettek Pleshishtbe, amelyet a Safet Butka vezette gerillák 1942–1943 folyamán több ízben kiraboltak.[4]

Ezen az alacsony népsűrűségű területen koncentrálódik a Pogradec-vidéki(wd) arománok nagy része. Fő településük Llënga, amelynek műemléki védelem alatt álló Szent Marina-kolostorába (Manastir i Shën Marenës) a távolabb élő arománok is elzarándokolnak minden év július 29-én, hogy megüljék Szent Marina(wd) ünnepét.[5] A kolostoron kívül a vidék fontos építészeti emlékei a zemçai vár (Kalaja e Zemçës), valamint egy-egy török kori kőhíd Çezma e Madhë és Dunica mellett, illetve Llëngától nyugatra, egy Jolla irányában húzódó patakvölgyben. Potgozhanban műemléki védelmet élvez a Mokra-ház, a hagyományos népi építészet egyik példája.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Pasha 2006 :81.
  4. ↑ Pearson 2005 :242.
  5. ↑ Elsie 2010 :472.
  6. ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 23.  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145