Triamterén | |
IUPAC-név | |
6-fenilpteridin-2,4,7-triamin | |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 396-01-0 |
PubChem | 5546 |
ChemSpider | 5345 |
DrugBank | APRD00079 |
KEGG | D00386 |
ATC kód | C03DB02 |
UNII | WS821Z52LQ |
ChEMBL | 585 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C12H11N7 |
Moláris tömeg | 253,263 g/mol |
Olvadáspont | 316 °C |
Farmakokinetikai adatok | |
Biohasznosíthatóság | 30-70% |
Metabolizmus | hidroxitriamterénné egyesül |
Biológiai felezési idő |
1-2 óra, aktív metabolit 3 óra |
Fehérjekötés | 67% |
Kiválasztás | vese <50%, 21% változatlanul |
Terápiás előírások | |
Jogi státusz | Rx-only |
Terhességi kategória | D (US) |
Alkalmazás | szájon át |
A triamterén (INN: triamterene) sárga kristályos por (op. 316°C). Vízben és etanolban alig, ammónia és NaOH híg vizes oldatában, valamint dimetil-formamidban oldódik.
Káliumvisszatartó vízhajtó. Más (vérnyomáscsökkentőként vagy ödéma ellen adott) vízhajtókkal együtt alkalmazzák.
Bár véletlen besorolásos kontrollos vizsgálat nem erősítette meg a hatékonyságát, a triamterént alkalmazzák Ménière-kór[1] ellen is.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Triamterenum néven hivatalos.
Az epiteliális nátriumcsatornák (ENaC) gátlásával hat. Ezek a csatornák a vese gyűjtőcsatornájának belső oldalán találhatók, valószínűleg ligandvezéreltek[2] (működésük még nem teljesen tisztázott), és a H+-, Li+- és Na+-ionok számára átjárhatóak. A teljes nátriumvisszaszívás 1–2%-a itt történik. A nátriumkoncentráció szabályozza a szervezet vízháztartását. (A vízhajtók nem a vizeletkiválasztást növelik, hanem a sókiválasztást. A sókoncentráció csökkenésének a következménye a megnövekedett vizeletkiválasztás.)
A triamterén gátolja az Na+-ionok átjutását a csatornán, ezáltal a K+-ionok Na+-ionokra cserélődését. (Ezen felül a H+-kiválasztást is, azt a mechanizmust, mellyel a szervezet a savfeleslegtől megszabadul.)
A csatorna működését az aldoszteron vezérli, a triampterén azonban az amiloridhoz hasonlóan az aldoszterontól függetlenül hat (ellentétben pl. a spironolaktonnal, mely az aldoszteron hatását gátolja).
Legfontosabb mellékhatás lehet a hiperkalémia,[3] ezért nem ajánlott más kálium-megtartó szerekkel kombinálni.
Gyenge folsav antagonista, ezért növeli a fejlődési rendellenesség veszélyét, különösen a terhesség elején.[4]
A vér emelkedett húgysavtartalmát okozhatja, ami hosszabb távon köszvényhez vezet. Vesekövet okozhat részben közvetlen, részben a kalcium-oxalát[5] kristályosodása révén. Krónikus vesebetegség esetén ezért (és a hiperkalémia veszélye miatt) ellenjavallt.
Súlyos májbetegség esetén fokozott figyelem szükséges.
Cukorbetegeknek nem ajánlott, mert befolyásolhatja a vércukor-szabályozást: okozhatja a vércukorszint leesését, de a cukorbetegség súlyosbodását is.
A többi vízhajtóhoz hasonlóan tiltott doppingszer.[6]
A sportolók szervezetében nincs felesleges folyadék. A vízhajtók a(z esetleg hőségben folytatott) megerőltető fizikai aktivitással együtt kiszáradáshoz, hypovolaemiához,[7] izomgörcsökhöz és alacsony ortosztatikus[8] vérnyomáshoz vezethetnek.[9]
2006-ban Serene Ross amerikai atlétanőt két évre eltiltották hidroklorotiazid (kalcium-visszatartó vízhajtó) és triamterén használata miatt.[10]
Magyarországon nincs,[11] de a nemzetközi gyógyszerkereskedelemben nagyon sok triamteréntartalmú szer van forgalomban[12] mind önállóan, mind kombinációban.