Tác

Tác
A Gorsium Régészeti Park
A Gorsium Régészeti Park
Tác címere
Tác címere		 Tác zászlaja
Tác zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásközség
PolgármesterHorváth Tamás (független)[1]
Irányítószám8121
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség1687 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság111[3] m
Terület45,69 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájSárvíz-völgy[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 46″, k. h. 18° 24′ 18″47.079331°N 18.405089°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 46″, k. h. 18° 24′ 18″47.079331°N 18.405089°E
Tác (Fejér vármegye)
Tác
Tác
Pozíció Fejér vármegye térképén
Tác weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tác témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Jác.

Tác község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Székesfehérvártól 12 kilométerre dél-délnyugati irányban található; az M7-es autópálya 4 kilométerre fekszik a településtől. Központján a Sáregres-Szabadbattyán közti 6307-es út húzódik végig, de lakatlan külterületeit egy rövid szakaszon érinti a 6214-es út nyomvonala is.

Története

[szerkesztés]

Hírnevét az ország legnagyobb méretű római kori szabadtéri múzeumának, Gorsiumnak köszönheti. A Sárvíz menti homokos síkság kétezer év kultúráját őrzi. Határában 46 régészeti lelőhelyet regisztrálnak. A legjelentősebb ezek közül a belterülettől keletre eső római kori Gorsium. A rómaiak a Dunántúl keleti felének meghódításakor, Kr. u. 46-49. között Sárvíz átkelőhelyét katonai táborral szállták meg. Az erődítés helyén jött létre a 2. század elején a város, a provincia tartománygyűlésének és császárkultuszának székhelye.

Az 1958 óta folyó ásatások nyomán a Duna-vidék egyik legnagyobb Régészeti Parkja jött létre, városfalakkal, fórummal, szentélyekkel, a szentélykerület csarnokaival és templomaival.

Maga Tác a 17. század közepén, a Sárvíz jobb partján alakult ki. A falu birtokosa a Zichy család volt.

Gorsium határában az önkormányzat nagy kiterjedésű, 59 hektáros földterülettel rendelkezik, amelynek idegenforgalmi hasznosítására a nagyszabású előkészületek megtörténtek. A település már csak azokat a befektetőket várja, akik e páratlan értékű és szépségű területen új, szintén nemzetközi jelentőségű látványossággal gazdagítanák a Gorsium megtekintése végett ideérkező turistákat.

Érdekesség a falu egyik utcájáról: Az 1990-es években a községet észak-déli irányban átszelő utcát, amit a község lakói csak Andrási utcának hívtak, hivatalosan is elnevezték gróf Andrássy Gyuláról. Maga a megnevezés egy bizonyos Mukrányi András bácsiról maradt rá az akkori földútra, aki a vasút két partján elterülő úgynevezett „keselőre” szokott az említett földúton kijárni, közlekedni. A keselő szőlővel beültetett terület volt és az úgynevezett háztáji részét alkotta. Az 1970-es években számolták fel. A vasút déli oldalán egy dűlő volt, ahol például az Almási/Molnár, Templom-sor elején lakó Borbás család szőlőterülete is volt. A vasút északi oldalán lévő keselő területe több dűlőből állt. Több család szőlővel beültetett területe volt ott, például a Szép családé.[forrás?]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Horváth István (független)[6]
  • 1994–1998: Horváth István (független)[7]
  • 1998–2002: Horváth István (független)[8]
  • 2002–2006: Horváth István (független)[9]
  • 2006–2010: Horváth István (független)[10]
  • 2010–2014: Horváth István (független)[11]
  • 2014–2019: Horváth Tamás (független)[12]
  • 2019–2024: Horváth Tamás (független)[13]
  • 2024– : Horváth Tamás (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1664
1681
1676
1723
1750
1698
1684
1687
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 29,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,2% (25,8% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlovénnek, örménynek, szerbnek és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt római katolikus, 18,4% református, 0,6% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[15]

Képek

[szerkesztés]
  • Decumanus Maximus
    Decumanus Maximus
  • Gorsium
    Gorsium
  • Gorsium, Nymphaea, díszkút
    Gorsium, Nymphaea, díszkút
  • Gorsium, Decumanus Maximus, főutca
    Gorsium, Decumanus Maximus, főutca
  • Gorsium, színház
    Gorsium, színház
  • Légi felvétel Gorsiumról
    Légi felvétel Gorsiumról
  • Táci háborús emlékmű és az iskola épülete
    Táci háborús emlékmű és az iskola épülete
  • Táci háborús emlékmű-2017 áprilisában
    Táci háborús emlékmű-2017 áprilisában
  • Táci községháza 2017 áprilisában
    Táci községháza 2017 áprilisában
  • Táci régi posta épülete
    Táci régi posta épülete
  • Táci református templom
    Táci református templom
  • Táci református parókia épülete
    Táci református parókia épülete
  • Táci református temető kripta sora
    Táci református temető kripta sora
  • Római katolikus templom
    Római katolikus templom
  • Utcarészlet
    Utcarészlet
  • A község határában
    A község határában

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ [http:// Tác, Hungary] (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  13. ↑ Tác települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  14. ↑ Tác Helységnévtár
  15. ↑ Tác Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Tác
A Wikimédia Commons tartalmaz Tác témájú médiaállományokat.