Tépe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Derecskei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balogh András (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4132 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 998 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 35′47.316667°N 21.583333°EKoordináták: é. sz. 47° 19′, k. h. 21° 35′47.316667°N 21.583333°E | |||
Tépe weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tépe témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tépe község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Berettyóújfalutól északra, Derecskétől délre, a Kálló vize mellett fekszik. A két említett városon felül csak egy harmadik települési szomszédja van: délkelet felől Szentpéterszeggel határos.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 47-es főút, mely a belterületének nyugati széle mellett halad el; ezen érhető el mindkét szomszédos város irányából. Főutcája az abból kiágazó 48 106-os számú mellékút (Rákóczi utca - Dózsa György utca). Szentpéterszeggel egy számozatlan mezőgazdasági út köti össze.
Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Sáránd–Nagykereki-vasútvonal Derecske-Vásártér megállóhelye kínálja, bő 5 kilométerre.
Tépe ősi nemesi birtok volt, melyet már 1311-ben említettek a korabeli oklevelek Thepa néven. A falu ekkor Dósa nádor birtoka volt. A 13. század végén a települést Rafael bán birtokaként említették, később pedig a váradi székeskáptalan prépostja, 1491-től a Kőváry család volt a település tulajdonosa. 1552-ben Szemere Sebestyén, 1595-ben pedig a Ravazdyak birtokaként említették.
1647-ben I. Rákóczi György fejedelem az itt levő nemesi kúriát Kis Márton nevű vitézének, a körösszegi hajdúk kapitányának adományozta.
Tépéhez tartoztak a Major és Mérges puszták is.
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Szöllősi Imre | független[3] |
1994–1998 | független[4] | |
1998–2002 | MDF-Fidesz[5] | |
2002–2006 | MDF[6] | |
2006–2010 | MDF[6] | |
2010–2014 | Balogh András | Fidesz-KDNP[7] |
2014–2019 | független[8] | |
2019–2024 | Fidesz-KDNP[9] | |
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1116 | 1120 | 1104 | 1039 | 1018 | 1012 | 998 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,8%, református 73,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,5% (6,6% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 95,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,2% volt református, 1,6% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 18,7% felekezeten kívüli (39,1% nem válaszolt).[12]