Tésenfa | |||
A Kossuth utca látképe 2022-ben | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bokor Géza (független)[1] | ||
Irányítószám | 7843 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 151 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 48′ 59″, k. h. 18° 07′ 09″45.816389°N 18.119167°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 59″, k. h. 18° 07′ 09″45.816389°N 18.119167°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tésenfa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tésenfa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
A horvát határ és a Dráva mellett (a folyótól mintegy 2,5 kilométerre), a Fekete-víz közvetlen közelében helyezkedik el.
A szomszédos települések: északkelet felől Drávacsepely, kelet felől Drávacsehi, nyugat felől Szaporca, északnyugat felől pedig Kémes; dél felől a legközelebbi település a horvátországi Alsómihpoljác (Donji Miholjac).
A településre parasztházainak egyszerűsége a legjellemzőbb.
Zsáktelepülés, csak a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es útról Kémes központjában letérve érhető el, Szaporcán keresztül, az 58 126-os számú mellékúton.
Már az őskorban is lakott település volt. A római hódoltság időszakából egy Constantinus rézérme került elő.
Egy 1346. évi okmányban Tesenfolwa, később Thesenfalua, Thesen falwa alakban írva említik. A színmagyar települést – szerencsés kivételként – sikerült megőrizni a török uralom időszakában is. Egy 1696-ból származó feljegyzés szerint Tésenfa Zrínyi Miklós gróf birtoka volt, majd a földesúr gróf Batthyány Antal kezébe került.
A világháborúk pusztításai, de a gyakori gazdacsere sem kívánt súlyos áldozatot a falutól, a második világháború utáni szövetkezesítés miatt sokan elvándoroltak a településről. A kilencvenes évektől kezdve fokozatosan növekedett a bevándorlók száma, napjainkban csekély a fiatalkorúak aránya a népességen belül. Az átlagéletkor fokozatosan a népes időskorúak felé tolódott el.
A településen 2006. január 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] mert az előző faluvezető – bűncselekmény miatt – elvesztette a választójogát.[13] Ifj. Knapp Ferencet ugyanis a bíróság 2005 szeptemberben jogerősen letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta és eltiltotta a közügyektől, erdők eladása kapcsán társtettesként, jelentős értékre elkövetett csalás miatt.[14] A polgármesteri posztért aránylag nagy számú, összesen 7 jelölt indult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 192 | 190 | 185 | 197 | 193 | 161 | 156 | 151 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,9%, református 23,8%, felekezeten kívüli 5,2% (2,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,5% volt római katolikus, 14,9% református, 0,6% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 2,5% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (11,8% nem válaszolt).[16]