Téseny | |
Téseny utcaképe haranglábbal | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Sellyei |
Jogállás | község |
Polgármester | Dávodi Dóra (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 7834 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 292 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 25,5 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,08 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 56′ 55″, k. h. 18° 02′ 60″45.948600°N 18.049910°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 55″, k. h. 18° 02′ 60″45.948600°N 18.049910°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Téseny témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Téseny (horvátul: Tišnja[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Pécstől délnyugatra fekszik, a szomszédos települések: észak felől Velény, kelet felől Baksa, délkelet felől Tengeri, dél felől Bogádmindszent, délnyugat felől Ózdfalu, nyugat felől Kisasszonyfa, északnyugat felől pedig Gerde.
Csak közúton érhető el, Baksa vagy Kisasszonyfa felől, az 5803-as úton. Délkeleti határszélét érinti még az 5801-es út is.
Az egyutcás kis településen és környékén már a kőkorszakban és a bronzkorban is laktak emberek, lakóhelyük nyomait a falu határában tárták fel.
Téseny nevét az oklevelek 1330-ban említették először, Tesen formában, egy tanúskodó téseni nemes, Tésenyi László fia Péter nevében. 1332-ben a pápai tizedlajstrom említette nevét, 1400-ban pedig Töttösi László nevét említették itt az oklevelek.
A 16. századra már két részből, Kis- és Nagytésenyből álló falu Kistéseny nevű része elnéptelenedett, míg Nagytéseny a török hódoltság alatt is lakott maradt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 305 | 294 | 305 | 286 | 277 | 289 | 281 | 292 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 21,6% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 4,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 36,1% (15,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 24,2% cigánynak, 0,3% románnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,6% volt római katolikus, 4,2% református, 0,3% evangélikus, 11,8% felekezeten kívüli (47,1% nem válaszolt).[13]