Tófű | |||
![]() | |||
Evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Komlói | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Walke Márta (független)[1] | ||
Irányítószám | 7348 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 90 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 25,35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,34 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Tófű weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tófű témájú médiaállományokat. | |||
Tófű (németül: Tofi[3]) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.
Baranya megye északi határa mentén helyezkedik el, Pécstől északkeletre, Egyházaskozár és Szászvár között; kelet felőli két szomszédja, Györe és Izmény már Tolna vármegyéhez tartozik. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad keresztül, ezen érhető el a 6-os és a 611-es főutak felől is. Vasútvonal nem érinti, de a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Szászvár megállóhelye kevesebb, mint 3 kilométerre fekszik a község központjától.
Tófű nevét az oklevelek 1382-ben említették először, Thofew alakban írva. Nevét valószínűleg a közeli tóról kaphatta.
A török időkben elnéptelenedett faluba a törökök kiűzése után szerbek költöztek, majd a 18. század elején német telepesek érkeztek ide. A második világháború után a falu német lakosait is kitelepítették, helyükre a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki magyarok érkeztek.
A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
1910-es népszámláláskor 295 lakosa volt a településnek, ebből 6 magyar, 289 német volt, melyből 292 evangélikus, 2 izraelita volt.
2001-es népszámláláskor 151 lakosa volt, 2008 január elsején pedig 116 fő élt Tófű településen.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 123 | 120 | 116 | 108 | 102 | 100 | 101 | 90 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,4%-a magyarnak, 4% cigánynak, 7,1% németnek mondta magát (22,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,8%, evangélikus 15,9%, felekezeten kívüli 5,6% (31,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 5% németnek, 1% szlováknak, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 14% evangélikus, 1% egyéb keresztény, 3% egyéb katolikus, 16% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[13]