Túrony

Túrony
a túronyi református templom
Túrony címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Vig Tímea (független)[1]
Irányítószám	7811
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	255 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	27,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908388888889, 18.2291545.908389°N 18.229150°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908388888889, 18.2291545.908389°N 18.229150°E
Túrony Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Túrony község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.

Fekvése

A Villányi-hegység nyugati oldalán helyezkedik el, Siklóstól légvonalban 8, közúton 10 kilométerre északnyugatra, Pécstől 20 kilométerre délre, Harkánytól 6 kilométerre északra.^[3]

A szomszédos települések: észak felől Szalánta, kelet felől Bisse, délkelet felől Máriagyűd, dél felől Harkány, délnyugat felől Csarnóta, északnyugat felől pedig Garé.

Megközelítése

A község központján áthalad a Pécset a déli országhatárral összekötő 58-as főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Garéval és azon keresztül Bogádmindszenttel az 5815-ös út, Bissével az 57 111-es, Csarnótával pedig az 58 116-os számú mellékút köti össze.

Története

A kezdetektől 18. századig

A község már az újkőkorszaktól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkori mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül.

Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. 1237-ben a település birtokának fele Zydoy nemzetségbeli Macha fia Mihály Macha nevű fiának birtoka volt, aki helyett rokona és gyámja Kozma ispán fia Achilles 40 M-ért eladta azt a pécsi káptalannak, melynek falvaival volt körülvéve. 1290-ben a pécsi káptalan (egyházi) nemes tanúi között két túronyi lakos neve is szerepelt. Az 1207-ben, majd 1237-ben is Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. A ma is álló templom is 13. századi,^[3] és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.^[4]

1543-ban lett a település az Oszmán Birodalom része lett. Hasonlóan Harkányhoz, amit 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalt a töröktől,^[5] Túrony lakói is Szigetvár elestéig a magyar és török uraknak is adóztak.^[3] A település ekkor már református volt.^[3]

A 18-20. század között

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban a területre váratlanul rátörő rác katonák felégették a falut, vele együtt a templomot is.^[3] A lakosság jelentős része elmenekült, és létrehozták Kis-Túronyt.^[3][6] Nagy Mihály prédikátor így írt erről 1817-ben:^[6]

„Ennyi bizonyos, hogy a' Rátz háborúban, 1706^ban Turony elpusztittatott, s az elfutott Lakosok Bisse felől való Völgyben szállottak meg, melly mind e' mái napig Kis Turonynak hivattatik.”

A béke beálltával megkezdődött a falu helyreállítása, házról-házra. A faluban élő református gyülekezet, és katolikus közösség is igényt tartott a romossá lett, leégett templom helyreállítása után a templom használatára. 1726-ban megkezdődött a templom használhatóvá tétele. A falakat támpillérrel látták el. Az egykor még haranglábban álló harang 1730-as évszáma jelzi talán az egész templom újkori felavatásának időpontját. A harangot később áthelyezték a templom tornyába, ahonnan a hadügyi kormányzat 1915-ben elszállíttatta és beöntötte, a környék más harangjaival egyetemben, háborús célokra. A templom kazettás és festett mennyezete az 1744-es dátumot viseli, míg katedráját és székeit 1758-ban készítették, amit 1817-ben jegyzett le Nagy Mihály prédikátor.^[6]

A szabadságharc folyamán 1849-ben lezajló ún. turonyi ütközetben Kossuth seregei Kossa Dániel marócsai tanító vezetésével veszítettek,^[3] s a császári seregek zászlaja alatt szolgáló horvát határőrség katonái, a magyar katonák üldözése során a falut ismét felégették. Közel negyven ház pusztult el, egyebek között a paplak is, a benne őrzött összes, a falura vonatkozó iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A templom azonban sértetlen maradt. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta.

1851-ben Fényes Elek a következőket írta a faluról:^[7]

„Turony, magyar falu, Baranya vmegyében, a harsányi hegyek közt, 31 kath., 280 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaekklézsiával, vendégfogadóval, bortermesztéssel.; az üszöghi uradalomhoz tartozik. Utolsó posta Siklós.”

Újabb-kori történelmének része volt, hogy az itt működő szocialista gazdaság 1974-ben a garéi és a túronyi termelőszövetkezet beleolvadt a szalántaiba.

A 21. században

Turony község középkori templomát a Nemzeti Örökség Program támogatásával feltárták, a 2000 nyarán kezdődő ásatás és felmérés során. A műemléki felújítás 2001-ben kezdődött, és 2006. augusztus 12-én tartott hálaadó istentisztelettel zárult, amely a felújított templom legújabb-kori felavatási szertartása lett. A műemléki templom ma Bisse-Turony-Csarnóta Református Társegyházközség kezelésében áll.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nyírfás Ágnes (független)^[8]
• 1994–1998: Nyírfás Ágnes (független)^[9]
• 1998–2002: Ifj. Szarkándi Lajos (független)^[10]
• 2002–2006: Ifj. Szarkándi Lajos (független)^[11]
• 2006–2010: Szarkándi Lajos (független)^[12]
• 2010–2012: Koncsecskó Jenő (független)^[13]
• 2012–2014: Szarkándi Lajos (független)^[14]
• 2014–2019: Szarkándi Lajos (független)^[15]
• 2019–2024: Szarkándi Lajos (független)^[16]
• 2024– : Vig Tímea (független)^[1]

A településen 2012. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győztestől messze leszakadva csak a második helyet érte el.^[14]

Címere

Túrony címere három részre osztott pajzs.^[18] A címer bal oldalán kék alapon a helyi református templomot ábrázolják. A jobb felső részen egy osztott háromszög látható, amelynek felső részén ezüst alapon kék szőlő, míg alsó részén zöld alapon ezüst tölgyfalevelet és makk található.^[18]

A címer fölött ezüstszalagon a település neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel.^[18]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	268	269	268	242	259	244	245	255
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,6% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 19,9%, evangélikus 2,2%, felekezeten kívüli 25% (18,4% nem nyilatkozott).^[19]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% görögnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 17,6% református, 2,5% evangélikus, 1,6% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).^[20]

Túrony, Árpád kori templom - légi fotó

Nevezetességei, rendezvényei

• Árpád-kori templom. Egykoron Szűz Mária tiszteletére emelték, majd a 16. században református templommá alakították át.
• Katonai- és népi hagyományőrző találkozó

Érdekességek

A településtől délre - már Csarnóta területén - található a „túronyi emelkedő”, amelyhez az a régi hiedelem kapcsolódik, hogy azon lovaskocsikra, amik a dombon kapaszkodnak fölfele, azokra fölül egy kísértet, aki miatt a lovak nem bírják tovább húzni a szekeret.^[3]

Jegyzetek

1. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Zentai, 91. o.
4. Zentai, 92. o.
5. Zentai, 109. o.
6. Zentai, 94. o.
7. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek Turony, 1851
8. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
9. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
10. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
11. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
12. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
13. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
14. Túrony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
15. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
16. Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
17. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
18. Túrony címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
19. Túrony Helységnévtár
20. Túrony Helységnévtár

Források

• Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7 

További információk

• Túrony az utazom.com honlapján

Kapcsolódó szócikkek

Nézd meg a Túrony címszót a Wikiszótárban!

Garé	Szalánta	Bisse
Garé	Túrony	Bisse
Csarnóta	Harkány	Bisse