Túrricse | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Fehérgyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lengyel Marcell (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4968 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 559 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 52,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 46′47.966667°N 22.766667°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 22° 46′47.966667°N 22.766667°E | |||
Túrricse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrricse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Túrricse község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
A vármegye keleti részén fekszik, a szatmári Erdőháton, a magyar-ukrán-román hármashatártól mintegy 10 kilométerre.
Szomszédai: délkelet felől Tisztaberek, dél felől Gacsály, délnyugat felől Kisnamény, nyugat felől pedig Csaholc; észak, északkelet és kelet felől részben Csaholchoz, részben Tisztaberekhez tartozó lakatlan külterületek határolják.
A két legközelebbi település Csaholc és Tisztaberek, egyaránt körülbelül 3-4 kilométerre. A térség más fontosabb települései közül Rozsály 12, Zajta 14,5, Gacsály 14, Császló 19, Csegöld pedig 23 kilométer távolságra található.
Központján a Mánd-Rozsály közti 4132-es út vezet végig, közúton csak ezen érhető el Csaholc vagy Tisztaberek érintésével. Az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala a 491-es főút, amelyről Mándnál célszerű letérni a 4132-esre.
Vasútvonal nem érinti.
Túrricse (Ricse) nevét 1271-ben említették először egy oklevélben Riche néven, V. István király ekkor a Csaholyi család ősének, Ponit ispánnak (comes) adományozta.
1281-ben IV. László király a Csaholyi családból való Pétert erősítette meg itteni birtokában.
1342-ben nevét Belryche, Kynryche alakokban találjuk, akiből arra következtethetünk, hogy ekkor Ricsének Bel- és Kül-Ricse nevű településrészei is ismertek voltak.
A 15. században a Csaholyiaké volt, 1425-ben pedig már a váradi püspökség birtokának írták.
1560-ban részbirtokot kapott itt Radák András is.
1611-ben Melith Péter is részt kapott benne, ki anyai ágon örökölte a Csaholyi részt, valamint Várday Katalin, a Nyáry Pál özvegye és Telegdi Anna kapott az egész helységre királyi adományt.
1662-ben a Szatmári vár őrsége dúlta fel.
A 18. században Ricsét a gróf Barkóczy család szerezte meg és a Jánki uradalomhoz csatolta.
Itt játszódik Borbély Szilárd Nincstelenek című regénye.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 668 | 656 | 695 | 583 | 597 | 563 | 559 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 19,3% cigánynak, 0,5% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 63%, görögkatolikus 6,2%, felekezeten kívüli 8,6% (14,2% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 94%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% cigánynak, 1,3% ukránnak, 0,2% románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,3% volt római katolikus, 58,8% református, 6,9% görög katolikus, 7,9% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 6,2% felekezeten kívüli (16,9% nem válaszolt).[18]