Türje

Türje
A plébániatemplom és a volt premontrei kolostor (légifelvétel)
A plébániatemplom és a volt premontrei kolostor (légifelvétel)
Türje címere
Türje címere		 Türje zászlaja
Türje zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállásközség
PolgármesterNagy Ferenc László (független)[1]
Irányítószám8796
Körzethívószám83
Testvértelepülései
Lista
Gyergyóalfalu község
Népesség
Teljes népesség1547 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 17° 06′ 19″46.981944°N 17.105278°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 17° 06′ 19″46.981944°N 17.105278°E
Türje (Zala vármegye)
Türje
Türje
Pozíció Zala vármegye térképén
Türje weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Türje témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Türje község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Türje Zala vármegye északkeleti részén a Zala kanyarulatától kissé keletre, a Keszthelyi-fennsíkot a Kemenesháttól elválasztó árok síkságán fekszik (Alsó-Zala-völgy).

A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Legfontosabb útja a Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as út, keleti határában pedig a Keszthely térségét Jánosházával összekötő 7331-es út halad végig (a két út Türje és Szalapa határvonalán keresztezi egymást). Zalaszentgrót felől a 7353-as út vezet idáig, a 8-as főút bögötei szakasza felé pedig a 7355-ös út indul a falu nyugati részén. Keleti határszélét egy rövid szakaszon érinti még az Ukktól idáig vezető 7337-es út is.

Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll, de rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is, továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községből.

Türje megállóhely a Boba–Bajánsenye-vasútvonalon található, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok állnak meg (ezek közül néhány vonat Celldömölktől Győrön át gyorsvonatként tovább közlekedik Budapestre). A megállóhely közvetlenül a 7355-ös út mellett helyezkedik el.

Története

[szerkesztés]

Türje kialakulása a 11. századra tehető. A premontrei monostor 13. század eleji alapításakor már valószínűleg jelentősebb helynek számított, mivel a rend csak ilyen helyekre költözött. Első említése 1234-ből való. Ekkor a Türje nemzetség birtokolta, mint valamennyi környező települést. (A nemzetség esztergomi érseket is adott az országnak.) A prépostság 1268 és 1358 között hiteles helyként is működött. A 14. századi Türje három részből: Kis-, Nagy- és Szenttamástürjéből állt. Az utóbbi kettőben templom is működött. A 15. századtól a birtokos nemesei több vitába is keveredtek, amelyek során sokszor raboltak ki jobbágyokat is. Türje ekkor jelentős településnek számított a Budáról Velencébe tartó kereskedelmi út mentén.

A törökök először 1532-ben pusztítottak a településen. A károk enyhítése végett 1535-ben vásártartási jogot kapott Türje mezőváros. 1566-ban a sümegi vár csapatai elfoglalták és felgyújtották a templomot és a monostort, ami a két torony kivételével leégett. Később se kapta vissza a türjei prépost a templomot, hanem a veszprémi püspök birtokába került, aki végvárrá alakította azt. És bár a várat a törökök nem sokszor ostromolták, a lakosság rendszeres adót fizetett nekik. Az utolsó Bécs elleni támadás során szinte teljesen elnéptelenedett.

Az 1690-es években gyorsan visszatelepült. 1703-ban mezővárosi jogokat kapott a település egyik része Belső-Türje néven. A város mellett egy kisebb falu is létezett (Felső- vagy Kis-Türje néven). A Rákóczi-szabadságharcban Türje a kurucok egy jelentős támpontja volt, amelyet 1707-ben Rabutin tábornagy felgyújtott. Az 1720-as években kezdett visszatelepülni a premontrei rend: 1724 és 1779 között épült új rendházuk, amelyben 1785-ig a perneggi, majd a hradischi monostor irányítása alá tartozott, végül 1802-ben függetlenedett. Az 1850-es évekig a település folyamatosan nőtt. Birtokosa nagyrészt a prépostság volt. Magyar és német lakosai a földművelés mellett szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század második felében lelassult a város fejlődése, megmaradt mezőgazdasági településnek. 1876-ban mezővárosi jogait is elvesztette.

Az Ukk–Csáktornya-vasútvonal 1890-es megnyitásával kezdődött Türje kis mértékű iparosodása. Itt volt a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal leágazása is, amely azonban Zalabér-Batyk vasútállomás 1970-es megépültével elkerült innen.

Az 1960-as években ipar települt a községbe. Állami gazdaság, varroda és fuvarozó vállalat nyílt a faluban. Így a települést nem jellemezte, és nem jellemzi az elvándorlás.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Guitprechtné Molnár Erzsébet (független)[4]
  • 1994–1998: Guitprechtné Molnár Erzsébet (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Nagy László (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Nagy László (független)[7]
  • 2006–2010: Dr. Nagy László (független)[8]
  • 2010–2013: Mlinárik László (független)[9]
  • 2013–2014: Nagy Ferenc László (független)[10][11]
  • 2014–2019: Nagy Ferenc László (független)[12]
  • 2019–2024: Nagy Ferenc László (független)[13]
  • 2024– : Nagy Ferenc László (független)[1]

A településen 2013. november 17-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[10] mert a képviselő-testület tagjai szeptemberben minősített többséggel az önfeloszlatás mellett döntöttek,[14] tekintve, hogy már régóta nem tudtak együttműködni egymással. A polgármesteri címért elindult a korábbi faluvezető is, de egyetlen kihívója 40 érvényes szavazattal többet kapott nála (398-at, 358 ellenében), ezáltal ő lett a község új vezetője.[11]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1638
1622
1546
1560
1536
1568
1547
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 7,6%, lengyel 0,18%, német 1,43%, román 0,65%. A lakosok 74,7%-a római katolikusnak, 0,24% ortodox kereszténynek, 2% reformátusnak, 0,55% evangélikusnak, 8,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,56% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres türjeiek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Lángi József, D. Mezey Alice (2002): Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról. Műemlékvédelmi Szemle, 2002/2. sz.
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

Testvértelepülések

[szerkesztés]

A település az irodalomban

[szerkesztés]
  • Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 35. fejezetben); a történet szerint itt szenvedett kényszerleszállást II. János Pál pápa repülőgépe, ami után a Szentatya jót uzsonnázott az egyik helyi háryjánossal, a tönkrement gép maradványait pedig napok alatt széthordták a környező lakosok, a ház körüli eszközparkjuk feljavítására.

Légi felvétel galéria 2019

[szerkesztés]
  • A türjei templom és kolostor légi fotón
    A türjei templom és kolostor légi fotón
  • Plébániatemplom és a volt premontrei rendház a magasból
    Plébániatemplom és a volt premontrei rendház a magasból
  • Türje látképe madártávlatból
    Türje látképe madártávlatból
  • Türje légi felvételen
    Türje légi felvételen
  • Türjei temető - légi fotó
    Türjei temető - légi fotó
  • Türje, sportpálya a levegőből
    Türje, sportpálya a levegőből

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  6. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  10. ↑ a b Türje települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. november 17. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  11. ↑ a b Ő lett Türje első emberi (magyar nyelven). Magyarnemzet.hu, 2013. november 17. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  13. ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
  14. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  15. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információk

[szerkesztés]