Vajszló | |||
Református templom és református gyülekezeti ház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Teleki Dávid (független)[1] | ||
Irányítószám | 7838 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1601 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 99,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 51′ 48″, k. h. 17° 58′ 34″45.863333°N 17.976111°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 48″, k. h. 17° 58′ 34″45.863333°N 17.976111°E | |||
Vajszló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajszló témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vajszló nagyközség Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
A vármegye délnyugati részén, Magyarország déli határa közelében fekszik, Pécstől 33 kilométerrre délnyugati irányban; a Dráva folyótól Vejti felől megközelítve 11 kilométerre van. A település patakja a Fekete-víz.
Közúton minden égtáj irányából megközelíthető: észak felől a Pécstől idáig húzódó 5801-es úton, kelet-nyugati irányban a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es úton. Délnyugati szomszédaival az 5823-as út kínál közúti kapcsolatot; déli irányban Vejtivel az 5821-es út köti össze.
A község neve szláv eredetű személynévből, Wojislav, Voyzlow, Wohwslo, Woyzd, vagy Vayzlo, esetleg Vojislav, vagy Vojslav alakulhatott ki.[3]
A falu horvát neve hivatalosan Vajslovo, amelyet a drávasztárai horvátok használtak, a Vajslov alakot a szalántai–németi horvátok használták.[4]
Az Árpád-korban a közelében vár állhatott, mert írásos forrás még 1257-ben is említi.
Vajszló nevét az oklevelek 1244-ben említették először Woyzlou alakban írva mint a kovászdi vár vajszlói földjét, amelyet abban az évben IV. Béla magyar király Németi nemzetségbeli Ambrus ispánnak adott, és határát leíratta.
1257-ben Vajszlót a margit-szigeti apácák sámodi uradalmának határjárásában említették. 1257-ben Petre és Pál kovázdi vár jobbágyai vajszlói földjüket erdővel és kaszálóval együtt a margit-szigeti apácáknak adták zálogba, s ez évben IV. Béla király engedélyével az apácák szabad jobbágyai közé léptek olyan feltétellel, hogy amennyi földre szükségük van, azt maguknak megtarthatják, a többit az egyháznak adják. 1268-ban ezt V. István ifjabb király is megerősítette. 1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett. A török hódoltság alatt is lakott a falu, de a török kiűzésekor alig néhány család maradt.
A 20. század elején a falu fejlődésnek indult, jó pár egyesület és egy bank is létesült.
2013-ban felújították a Görcsöny-Vajszló közti utat, amely az 5801-es út része, ezáltal a mindennapos igénybevételt jobban tűrő útja lett a térségnek, és javultak a közlekedési lehetőségek is Pécs és az ormánsági települések között.[5]
2007 óta nincs vasúti közlekedése, azonban 2019-ben még járható állapotban volt a sínpár.[6]
A településen 2013. március 10-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[13] mert az előző polgármester tisztségét a Pécsi Ítélőtábla, a Pécsi Törvényszék ítéletét helybenhagyva megszüntette.[16][17] Denke Valériát a helyi képviselő-testület még 2011 májusában felfüggesztette a munkavégzés alól, tisztségéből való felmentésére a bírósági indoklás szerint feladatainak nem megfelelő ellátása miatt került sor 2012 decemberében. A történtek hátterében az állt, hogy egy könyvvizsgálói jelentés problémákat tárt fel a község gazdálkodásában; az ügyben büntetőeljárás is indult nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.[18] Az időközi választáson Denke Valéria – nem meglepő módon – nem is indult el, az őt korábban jelölő pártszervezet egy másik aspiráns mögé állt, de ő a viszonylag nagy számú, összesen hat jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[13]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1821 | 1811 | 1774 | 1709 | 1686 | 1606 | 1622 | 1601 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 5,6% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,4% németnek, 0,6% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 18,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,1% (11,8% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 1,9% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,1% görögnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,5% volt római katolikus, 16,4% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[20]
A mai napig jelentős a görögdinnye-termesztés.[21]