Varázsliget

Varázsliget (Vračev Gaj)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségFehértemplom
Irányítószám26348
Körzethívószám+381 13
Népesség
Teljes népesség1348 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság69 m
Terület29,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 16″, k. h. 21° 21′ 28″44.871111°N 21.357778°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 16″, k. h. 21° 21′ 28″44.871111°N 21.357778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Varázsliget témájú médiaállományokat.

Varázsliget (korábban Vracsevgáj, szerbül Врачев Гај / Vračev Gaj) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Fehértemplom községben.

Fekvése

[szerkesztés]

A szerb-román határ mellett, Fehértemplom délnyugati szomszédjában, a Néra folyó jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu nevét 1713-ban említették először az oklevelek. Annyi bizonyos, hogy a török hódoltság végén már lakott hely volt.

Az 1717-es kamarai jegyzékben Wrachegay néven, 56 házzal volt említve. Egy 1761. évi térkép szerint a település az újpalánkai kerülethez tartozott.

1770 után a szerb határőrezred birtokába került, majd 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.

1848. augusztus hó első napjaiban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a szerb lakosság, a felkelőktől támogatva fellázadt, mire augusztus 6-án Maderspach Ferenc őrnagy 1000 nemzetőrrel megtámadta a helységet, de az itt tanyázó 2500 szerb felkelő visszaverte a támadást. Felbátorodva a sikeren, a szerb felkelők augusztus 30-án innen Fehértemplom ellen törtek. Szeptember 7-én Maderspach a veressipkások három zászlóaljával és négy ágyúval az itteni szerb tábort rövid küzdelem után szétszórta, ekkor a menekülő szerbek a falut felgyújtották, ezáltal a templom és mintegy 300 ház égett le. 1848. október 1-jén Rácz Sándor honvédőrnagy 1000 emberrel 2000 szerb felkelőn aratott itt győzelmet.

1854-ben kiépült a OravicabányaFehértemplomBáziás közötti vasútvonal, amely itt is elhaladt. A trianoni békeszerződés után azonban megszűnt működni, jelenleg sem használják.

1910-ben 2563 lakosából 32 fő magyar, 27 fő német, 15 fő román, 2458 fő szerb 51 fő egyéb (legnagyobbrészt cigányok) anyanyelvű volt. Ebből 33 fő római katolikus, 4 fő görögkatolikus, 4 fő református, 6 fő ág. hitv. evangélikus, 2505 fő görögkeleti ortodox, 7 fő izraelita, 4 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 906 fő tudott írni és olvasni, 91 fő tudott magyarul.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.

A falu Templomhely nevű dűlőjében egy régi templomrom állt, melynek köveit a lakosok széthordták. E rom valószínűleg még a török hódoltság előtt e helyen álló faluból való volt.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2203 2200 2250 2145 2040 1870 1568[2] 1348[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 1483 94,57
Macedónok 12 0,76
Románok 10 0,63
Cigányok 10 0,63
Magyarok 9 0,57
Horvátok 7 0,44
Csehek 5 0,31
Montenegróiak 3 0,19
Muzulmánok 3 0,19
Szlovákok 2 0,12
Ukránok 1 0,06
Szlovének 1 0,06
Németek 1 0,06
Bolgárok 1 0,06
Jugoszlávok 1 0,06
Egyéb/Ismeretlen[3]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]