Vasasszonyfa

Vasasszonyfa
A község látképe
A község látképe
Vasasszonyfa címere
Vasasszonyfa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállásközség
PolgármesterPál Andrea (független)[1]
Irányítószám9744
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség431 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,65 km²
Földrajzi nagytájNyugat-magyarországi peremvidék[3]
Földrajzi középtájVas–Soproni-síkság[3]
Földrajzi kistájGyöngyös-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 16° 40′ 13″47.313050°N 16.670331°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 47″, k. h. 16° 40′ 13″47.313050°N 16.670331°E
Vasasszonyfa (Vas vármegye)
Vasasszonyfa
Vasasszonyfa
Pozíció Vas vármegye térképén
Vasasszonyfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasasszonyfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vasasszonyfa község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban. Kisasszonyfalva és Nagyasszonyfalva egyesítéséből jött létre 1937-ben, neve 1939-ig Asszonyfalva volt.[4] Nevét onnan kapta, hogy a középkorban a királyné birtoka volt.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathelytől 10 kilométerre északkeletre fekszik, a Surányi-patak mellett, a Gyöngyös-sík északnyugati részén.

A szomszédos települések: észak felől Tömörd, északkelet felől Meszlen, délkelet felől Salköveskút, délnyugat felől Söpte, északnyugat felől pedig Kőszegpaty. Közigazgatási területe nyugat felől pontszerűen érintkezik Pusztacsó keleti határszélével.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8639-es út, ezen érhető el déli irányból, Szombathely felől és északról, Csepreg irányából is. Salköveskúttal a 8643-as út köti össze, közigazgatási határszélét északon érinti még a 8636-os út is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Sopron–Szombathely-vasútvonal Salköveskút-Vassurány megállóhelye kínálja, mintegy 3 kilométerre délkeletre.

Története

[szerkesztés]

A község területén avar település volt, melynek temetőjét feltárták. A leletek a kultúrházban rendezett kiállításon láthatók.
1284-ben Ozun, 1286-ban Oschun, 1342-ben Ozzun, 1359-ben Azunfalwa, 1392-ben Azonfolwa, 1428-ban Azzonfalwa néven említik. Nevéből ítélve a középkorban királynéi birtok volt. 1428-ban részben a Rumy család, részben Kőszeg várának birtoka.[5] 1549-ben 23 adózó portája volt. 1600 körül épült Nagyboldogasszonynak szentelt temploma. 1698-ban Kisasszonyfalva 144, Nagyasszonyfalva 178 lakossal rendelkezett. 1787-ben Kisasszonyfalvának 167, Nagyasszonyfalvának 257 lakosa volt.

A római katolikus templom

Vályi András szerint "Kis Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Rosti, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze. Határbéli síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyei jók, fája elég, eladásra is jó módgya, első Osztálybéli."[6] "Nagy Aszszonyfa. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kőszegi Uradalomban. Határbéli földgye termékeny, tája, legelője elég, eladása Köszögön, és Szombathelyen, réttye szűken, első Osztálybéli."[6]

Fényes Elek szerint "Kis-Asszonyfa, magyar falu, Vas vgyében, 206 kath. lak. F. u. Szegedy Károly. Kőszeghez 1/2 óra. " [7] "Nagy-Asszonyfa, magyar falu, Vas vármegyében, 284 kath., 4 evang. lak. F. u. b. Eszterházy. "[7]

Vas vármegye monográfiájában "Kis-Asszonyfa, magyar község 36 házzal és 293 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Szombathely, távírója Acsád. Földesura azelőtt a Rumy -család volt, e század elejétől pedig a Szegedyek ."[8] "Nagy-Asszonyfa régi nemesi község. Házainak száma 47, a lakosoké 358. Népe magyar és vallása r. kath. és ág. ev. Postája Szombathely, távírója Acsád. Kath. temploma 1600 körül épült. Földesura herczeg Eszterházy volt."[8]

Nagyasszonyfalva főutcája, a Széchenyi utca, a 8639-es út felől nézve

A mai községet 1937-ben hozták létre Kisasszonyfalva (1570: Kys-Azzonfalwa) és Nagyasszonyfalva (1648: Nagy-Azzonyfalua) községek egyesítésével. 1910-ben Kisasszonyfalvának 330, Nagyasszonyfalvának 392 lakosa volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Desits József (független)[9]
  • 1994–1998: Desits József (független)[10]
  • 1998–2002: Desits József (független)[11]
  • 2002–2006: Desits József (független)[12]
  • 2006–2010: Desits József (független)[13]
  • 2010–2014: Desits József (független)[14]
  • 2014–2019: Desits József (független)[15]
  • 2019–2024: Katavics András (független)[16]
  • 2024– : Pál Andrea (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
373
379
386
376
402
397
431
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 1,7% németnek, 0,6% horvátnak, 0,3% szlováknak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 0,8%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 3,6% (12,2% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1600 körül épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Vasasszonyfa története a KSH helységnévtárában[halott link]
  5. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  6. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  9. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  11. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  12. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  13. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  14. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  15. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  16. ↑ Vasasszonyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  17. ↑ Vasasszonyfa Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Vasasszonyfa
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasasszonyfa témájú médiaállományokat.