Viktóriaváros (Victoria, Viktoriastadt) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Brassó | ||
Rang | város | ||
Községközpont | Victoria | ||
Polgármester | Gheorghe Cristian (PDL), 2012 | ||
Irányítószám | 505700 | ||
Körzethívószám | 0x68[1] | ||
SIRUTA-kód | 40465 | ||
Népesség | |||
Népesség | 6446 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
Magyar lakosság | 15 (0%, 2021)[3] | ||
Népsűrűség | 996,29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | (belterülete átlagosan) 650 m | ||
Terület | 6,47 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 38′ 48″, k. h. 24° 42′ 21″45.646564°N 24.705852°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 48″, k. h. 24° 42′ 21″45.646564°N 24.705852°E | |||
Viktóriaváros weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktóriaváros témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Viktóriaváros (Győzelemváros vagy Újucsa, románul: Victoria vagy Orașul Victoria, németül: Viktoriastadt) város Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fogarastól 34 km-re délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik. Innen indul a turistaút a Moldoveanu-csúcsra, Románia legmagasabb hegycsúcsára (2544 m).
Nevét 1954-ben kapta és a szocializmus győzelmére utal (a román victorie szó jelentése „győzelem”).
1936-ban a román hadügyminisztérium az esseni Ferrostahl céggel közösen lőporgyár építését határozta el Felsőucsa külterületén. Az erdők kivágása, a tereprendezési munkálatok és az infrastruktúra kiépítése 1939-ben kezdődtek. 1942-től 1944-ig hadifoglyok és munkaszolgálatos zsidók építették a gyárat, 1944-ben azonban a munka abbamaradt.
A kommunista fordulat után szovjet ellenőrzés alatt fejezték be a gyárat, kezdték meg a termelést és a város fölépítését. Kezdetben kertvárosias házakat és palotaszerű középületeket, az 1960-as évektől lakótömböket emeltek.
Az 1950-es években zárt város volt, őrzött védőfallal próbálták meg elszigetelni a környező falusiaktól és a környéken még aktív partizánoktól. Ateista városnak nyilvánították, és egészen az 1990-es évekig egyetlen templom sem működött benne.
2005-ben a körülötte fekvő falvak lakói visszaigényelték területét.
2002-ben 9059 lakosából 8883 volt román, 73 magyar és 53 német nemzetiségű; 8684 ortodox és 80 baptista vallású.