Vindornyafok | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Keszthelyi |
Jogállás | község |
Polgármester | Hág Attila (független)[1] |
Irányítószám | 8354 |
Körzethívószám | 83 |
Népesség | |
Teljes népesség | 114 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 34,57 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 3,5 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 51′ 25″, k. h. 17° 10′ 27″46.856861°N 17.174061°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 25″, k. h. 17° 10′ 27″46.856861°N 17.174061°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vindornyafok témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vindornyafok község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Vindornyafok a Keszthelyi-fennsík nyugati szélénél a Zalai-dombságtól keletre, a Vindornya és a Gyöngyös-patak összefolyásánál található. A (Keszthely–)Karmacs–Kisgörbő–Jánosháza vonalon húzódó 7331-es út a település délnyugati szélén halad el, ebből ágazik ki a település felé a 73 163-as számú bekötőút. A leginkább Keszthely, kisebb számban Hévíz és Zalaszentgrót felől érkező buszok nagy része a falu határában áll meg, kisebb részük megy csak be a településre.
A település első említése 1358-ból való mint nemesi falu. 1508-ban a nagybirtokos Sárkány család is részt szerzett a faluból, azonban a jobbágyi rész tulajdonosa nagyrészt a Derecskei család volt. A 16. század elején a törpefalu gazdag mezőgazdasági területekkel és szőlőheggyel bírt. Azonban 1548-tól folyamatos török támadásoknak volt kitéve, így 1615-re teljesen elnéptelenedett.
1757-ben válik ismét lakottá a község, azonban a telepesekről kevés adat maradt fel. Egy 1773-as felmérés német nemzetiségűnek mondja lakosságát. A falu szerkezete nagyban hasonlított a korábbiéhoz, mivel a jobbágyok mellett kuriális nemesek lakták. Lakosai napszámosként a környező falvak szőlőseiben dolgoztak. A község a 20. századig semmilyen komolyabb változást nem mutatott, bár a 19. századtól nagyrészt a Festeticsek szerezték meg a nemesek földjeit.
A település csak nagyon későn, 1953-ban kapcsolódott az úthálózatba Karmacs községen keresztül. Ezt követően az addig is kis lakosságszámú település népessége tovább csökkent. Az 1990-es években azonban a térség gazdasági fellendülése a községre is kihatott, beindultak az infrastrukturális beruházások. A település azonban továbbra is eléggé elszigetelve él a világtól, a falusi turizmus kiépülőben van.
A településen 2015. augusztus 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő faluvezető ellenjelölt nélkül indult el, így kétség sem fért ahhoz, hogy a voksolás eredményeként meg tudja erősíteni a pozícióját.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 123 | 120 | 123 | 114 | 127 | 115 | 114 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 70,7%, német 21,9%. A lakosok 51,6%-a római katolikusnak, 0,8% evangélikusnak, 8% felekezeten kívülinek vallotta magát (36,3% nem nyilatkozott).[13]