Várad (település)
| Várad | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Ildikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7973 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 120 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 17° 44′ 48″45.974789°N 17.746700°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 17° 44′ 48″45.974789°N 17.746700°E | |||
 Várad
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várad témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Várad község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Szigetvár déli vonzáskörzetében helyezkedik el; a szomszédos települések: észak felől Molvány és Hobol, kelet felől Szentegát, délkelet felől Bürüs, délnyugat felől Kétújfalu, nyugat felől pedig Gyöngyösmellék.
Megközelítése
[szerkesztés]Közigazgatási területét érinti a Szigetvártól Sellye térségéig (Drávafokig) húzódó 5808-as út, így mindhárom említett település felől ezen az úton közelíthető meg. Központját azonban az előbbi út elkerüli, azon csak az 58 147-es számú mellékút vezet keresztül, amelyre Kétújfalutól körülbelül egy kilométerre északra lehet letérni (ez az út Várad után még továbbvezet Bürüs centrumáig).
Története
[szerkesztés]Váradot 1332-ben említették először a pápai tizedjegyzékben Vorad néven, mint a Hahótiak birtokát. A későbbiekben a Dombai, majd a Bakonyai család családok birtoka lett. A török időkben e település is elnéptelenedett és csak a 18. században népesült be újra, mikor református magyarok érkeztek a községbe. Birtokosai voltak még a Rindsmaul, Czindery, Wenckheim és Andrási családok is.
Az 1910-es népszámláláskor 302 magyar lakosa volt, ebből 113 római katolikus, 189 református volt.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című művében 1851-ben írta a településről: „Várad, magyar falu, Somogy vármegyében, az Ókor mellett, utolsó postája Szigetvár, 128 református lakossal. Bírja Czindery László.”
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| 1990–'94 | 1994–'98 | 1998–'02 | 2002–'06 | 2006–'10 | 2010–'14 | 2014–'19 | 2019–'24 | 2024– |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Séner Antalné | Kiss István | Balogh Ferenc |
Kiss Ildikó | |||||
| – | – | – | – | |||||
| A polgármester-választások főbb adatai | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Jelöltek száma |
Részvétel | Megválasztott polgármester | Szavazat | Forrás | |||
| név | szervezet | db | érv.% | |||||
| 1990 | (nincs adat) | Séner Antalné | – | (nincs adat) | [3] | |||
| 1994 | 1 | 44% | Séner Antalné | – | 39 | 100% | [4] | |
| 1998 | 3 | 85% | Kiss István | – | 49 | 58% | [5] | |
| 2002 | 2 | 78% | Kiss István | – | 41 | 51% | [6] | |
| 2006 | 3 | 91% | Kiss István | – | 51 | 61% | [7] | |
| 2010 | 2 | 87% | Kiss István | – | 54 | 66% | [8] | |
| 2014 | 4 | 90% | Balogh Ferenc | – | 39 | 41% | [9] | |
| 2019 | 3 | 88% | Kiss Ildikó | – | 42 | 46% | [10] | |
| 2024 | 3 | 87,37% | Kiss Ildikó | – | 107 | 64,46% | [1] | |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 116 | 115 | 114 | 120 | 131 | 125 | 132 | 120 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,2%-a magyarnak, 18% cigánynak, 1,8% horvátnak mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,4%, református 11,7%, felekezeten kívüli 16,2% (2,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 8% cigánynak, 1,6% horvátnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,2% volt római katolikus, 10,4% református, 18,4% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Várad települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- ↑ Várad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ Várad Helységnévtár
- ↑ Várad Helységnévtár
