Vásárosmiske | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Sárvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Ivánkovics Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 9552 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 348 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,08 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 31″, k. h. 17° 04′ 01″47.208530°N 17.066960°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 31″, k. h. 17° 04′ 01″47.208530°N 17.066960°E | |||
Vásárosmiske weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vásárosmiske témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vásárosmiske község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
A Kemenesalján található.
A szomszédos települések: északkelet felől Mesteri, kelet felől Kemeneskápolna, délkelet felől Köcsk, délnyugat felől Káld, nyugat felől Gérce, északnyugat felől pedig Sitke.
Csak közúton közelíthető meg: a legközelebbi város, Celldömölk központja felől Mesteri érintésével, illetve Gérce irányából a 8432-es, Celldömölk Alsóság városrésze és Kemeneskápolna felől pedig a 8433-as úton. Határszélét keleten érinti még a 8456-os út is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a négy vasútvonal által is érintett Celldömölk vasútállomás, mintegy 12 kilométerre északkeletre.
Első ismert okleveles említése 1272-ből származik. Egykor mezőváros volt, országos vásártartási joggal rendelkezett. Lakossága jelenleg 395 fő, a XX. század közepén még 800-an lakták.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 349 | 349 | 355 | 376 | 350 | 348 | 348 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 1,7%, evangélikus 11%, felekezet nélküli 2,9% (18,9% nem nyilatkozott).[11]
Templomának titulusa: Mindenszentek. Mai formájában 1791-ben épült, oltárképe Dorfmeister István alkotása. Levendulaháza[12] a munkanélküliek és csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról gondoskodik, a magyar katolikus egyház támogatásával, az itt őshonos levendula visszatelepítésével és feldolgozásával.