Vöckönd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Zalaegerszegi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dóber Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 8931 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 103 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 37,99 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 2,79 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 53′ 21″, k. h. 16° 57′ 18″46.889240°N 16.955080°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 21″, k. h. 16° 57′ 18″46.889240°N 16.955080°E | |||
Vöckönd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vöckönd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vöckönd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Zalaegerszegtől északkeletre fekszik, mintegy 14 kilométernyire. Zsáktelepülés, közúton csak a Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as útról Kemendollárnál leágazó, bő 3 kilométer hosszú, 73 221-es számú mellékúton közelíthető meg.
Vöckönd a kapornaki apátság ősi birtoka volt. A falu első említése 1451-es oklevelekben történt. Nem sokkal később, 1480-ban már egyházashely, vagyis temploma van. A faluból kiemelkedő kis dombra épített templomát az 1900-as évek elején építették.
A meredek domb oldalába épített kis falu zárt fekvése miatt a 20. század közepéig sok népi hagyományt őrzött meg, amelynek hatása a mai napig is érezhető. Jellegzetes volt az építészet a faluban, amit bizonyít az is, hogy egyik régi házát a híres Szentendrei Falumúzeumban állították fel. Ez az úgynevezett "Vöcköndi ház".
A település népességének változása:
Lakosok száma | 103 | 99 | 99 | 103 | 97 | 101 | 103 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90,7%, cigány 8,1%. A lakosok 74,1%-a római katolikusnak, 3,5% reformátusnak, 10,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,7% nem nyilatkozott).[11]