Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.

Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.
Típus
  • vasútijármű-gyártó
  • üzleti vállalkozás
Alapítva1891
Megszűnt1998
SzékhelyArad
AlapítóJohann Weitzer
Iparág
Termékekmozdony
Sablon • Wikidata • Segítség
Az ACsEV Boros Béni 14-es pályaszámú motorkocsija egy motormellékkocsival

Az Aradon 1891-ben alapított Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. azon iker- és fiókvállalatok sorába tartozott, melyeket az Osztrák-Magyar Monarchia idején az ipartámogatási törvény[1] eredményeként alapítottak. A gyár megalapításában nagy szerepe volt egy kormányrendeletnek, melynek értelmében csak az ország területén gyártott termékek szerepelhettek a közbeszerzéseken. A gyárat 1891-ben alapították a Grazer Wagon- und Maschinenfabriks A. G. Vormals Joh. Weitzer osztrák vagongyár tőkései 2,4 millió korona részvénytőkével, amit 1900-ig 4,5, majd 6 millióra emeltek. A jól megválogatott igazgatósági tagoknak köszönhetően (Tisza István, valamint Hieronymi Károly mint a MÁV elnöke is jelen volt) a gyár gyorsan fejlődött, a maga 1 737 munkásával a korabeli nagyvállalatok közé tartozott. Az üzem vezetősége is aláírta azt az 1906. július 22-én megkötött kartellalapítási egyezményt, melynek értelmében a vezető öt nagy vagongyártó: a budapesti Ganz, Danubius, Schlick, valamint a győri Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. és az aradi Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt. felosztották egymás közt a magyar vasútikocsi-piacot. Az egyezmény értelmében az aradi gyár 22 százalékkal részesedett a Ganz 36,5 és a győri 23 százaléka után. Ugyanakkor az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (ACsEV) nevű helyiérdekű vasúttársaság beszerzéseinek az 50 százaléka is Weitzerék üzemét illette.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az 1881. évi XLIV. tc. tizenöt évre terjedő állami és községi adómentességet biztosított azoknak a gyáraknak, amelyek az illető iparágban a legújabb technológiát alkalmazzák, és Magyarországon addig nem gyártott cikkeket állítanak elő; továbbá az ezután felszerelendő vagy már meglévő gyáraknak bizonyos meghatározott iparágakban, köztük élelmiszeripari egységeknek, mezőgazdasági gépgyáraknak és textilgyáraknak. Az adómentességhez az alapítással kapcsolatos bizonyos illetékek elengedése is társult.

Források

[szerkesztés]