Willem Elsschot

Willem Elsschot
1951-ben
1951-ben
SzületettAlphonsus Josephus de Ridder
1882. május 7.
Antwerpen, Flandria, Belgium
Elhunyt1960. május 31. (78 évesen)
Antwerpen, Belgium
Állampolgárságabelga
Nemzetiségeflamand
GyermekeiIda De Ridder
Foglalkozása
KitüntetéseiConstantijn Huygens Prize (1951)
Halál okarák
Sírhelye
A Wikimédia Commons tartalmaz Willem Elsschot témájú médiaállományokat.

Alphonsus Josephus de Ridder (Antwerpen, 1882. május 7. – Antwerpen, 1960. május 31.) belga író és költő volt, aki Willem Elsschot álnéven írt. Az egyik legjelentősebb flamand író, leghíresebb műve, a Kaas (Sajt, 1933) minden idők legtöbbet fordított flamand nyelvű regénye.[1]

Fiatalkora és iskolái

[szerkesztés]
Részlet Willem Elsschot La Revue című folyóiratából.[2]

Elsschot 1882. május 7-én született Alphonsus Josephus de Ridder néven Antwerpenben, pékcsaládban. Gyermekkorában gyakran meglátogatta nagybátyját a Herselt melletti Blaubergben(wd), ahol a Helschot(wd) nevű vidéken sétáltak, ahonnan később írói nevét is kapta.

A Van Maerlantstraat-i állami iskola, majd az antwerpeni Királyi Athenaeum után az Institut Supérieur de Commerce de l'État, később Rijkshandelshogeschool néven ismert intézménybe járt, ahol közgazdasági és üzleti tanulmányokat folytatott, és 1904-ben kereskedelmi tudományokból szerzett mesterdiplomát. Az ottani tanulmányai során, [[Charles Polydore de Mont|Pol de Mont(wd)[3] tanítványaként, az irodalom iránti szeretete is kialakult benne.

Hivatásos karrier

[szerkesztés]

Tanulmányai befejezése után Elsschot Párizsban dolgozott egy dél-amerikai üzletembernek, majd különböző hollandiai vállalkozásoknak.

Az első világháború alatt az antwerpeni nemzeti élelmiszersegélyezési bizottság titkáraként dolgozott, majd 1911-ben saját ügynökséget alapított, amelyet haláláig vezetett.[4]

Elsschot nem élvezte a reklámok világát. 1960-ban bekövetkezett halála előtt idézték, amikor azt mondta: „Nemcsak a reklámoktól undorodom, hanem általában a kommercializmustól is. És azért írtam a Lijmen-t, mert valahogy meg kellett szabadulnom tőle. Reklámoznom kellett, mert a tollamból soha nem tudtam volna megélni”.

Irodalmi pályafutás

[szerkesztés]

Elsschot 1900-ban kezdett verseket írni, költőként debütált szerzőként (az Alvoorder című folyóiratban publikált).

Hírnevét mégis leginkább prózaíróként szerezte. Rotterdamban élve írta meg a Villa des Roses (1913) című regényét, amely egy párizsi panzió vendégeinek kalandjait követi nyomon.[5] Míg megjelenésekor a kritikusok és az olvasók egyaránt mellőzték, leghíresebb művei az 1920-as és 1930-as években születtek: Lijmen (1924), Kaas (1933), Tsjip (1934) és Het Been (1938), tragikus és komikus elemeket tartalmazó regények.[6]

Műveinek központi témái az üzleti és a családi élet. Stílusát a környezet részletes leírása és enyhe cinizmus jellemzi. Első könyveiben ugyanazokkal a szereplőkkel dolgozik, így az olvasók számára ismerős és vázlatos képet kapnak az 1930-as évek antwerpeni életéről. Boorman, a mindig csalásokat és lehetőségeket kereső vállalkozó és Frans Laarmans, a hivatalnok karaktere ezekben a könyvekben fejlődik.

Személyes élete és halála

[szerkesztés]

Fine de Ridder volt a felesége, akivel egy lánya született, Ida. Kapcsolatban állt Liane Bruilants költőnővel is.

1920-ban a Koronarend lovagja lett.[7]

Elsschot 1960. május 31-én, 78 éves korában szívrohamban halt meg Antwerpenben. Elhamvasztották, hamvait pedig felesége holttestével együtt az antwerpeni Schoonselhofban(wd) temették el. Posztumusz megkapta az Állami Irodalmi Díjat, és 1994-ben szobrot állítottak neki az antwerpeni Mechelseplein-en.

2005-ben a 49. helyen végzett a „De Grootste Belg”(wd) („A legnagyobb belga”) flamand változatában.

Adaptációk

[szerkesztés]

Filmes adaptációk

[szerkesztés]

Lijmen/Het Been című regényét Robbe De Hert(wd) 2001-ben filmre adaptálta Lijmen/Het Been címmel. A Villa des Roses című regényt 2002-ben Frank Van Passel(wd) filmesítette meg Villa des Roses címmel (Életképek egy panzióban).

Képregényadaptáció

[szerkesztés]

2008-ban a Kaas („Sajt”, 1933) című regényből és a Het dwaallicht („Will o'the Wisp”, a Three Novels-ben, 1946) című novellából Dick Matena(wd) készített képregényt.[8]

Bibliográfia

[szerkesztés]
  • (1913) Villa des Roses
  • (1920) Een ontgoocheling (A csalódás)
  • (1921) De verlossing (A megváltás)
  • (1924) Lijmen (Meggyőzés)
  • (1933) Kaas (Sajt)
  • (1934) Tsjip
  • (1934) Verzen van vroeger (Versek a múltból)
  • (1937) Pensioen (Nyugdíj)
  • (1938) Het been (A láb)
  • (1940) De leeuwentemmer (Az oroszlánszelídítő)
  • (1942) Het tankschip (A tankhajó)
  • (1943) Verzen (Versek)
  • (1946) Het dwaallicht (A suttogó szellem)
  • (1957) Verzameld werk (Összegyűjtött művek)

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Sajt; ford. Dékány Károly; Forum, Amstelveen, 1987 (Forum sorozat)
  • Sajt / Lidércfény (Verzameld Werk) – Gondolat, Budapest, 2008 (Akcentusok) · ISBN 9789789630981 · fordította: Wekerle Szabolcs, Gera Judit
  • Kenegetés / A láb (Lijmen / Het been) – Gondolat, Budapest, 2024 · ISBN 9789635565481 · fordította: Balogh Tamás, Fenyves Miklós

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Did you know that Willem Elsschot once lived in Brussels? (angol nyelven). Focus on Belgium , 2018. május 25. (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  2. ↑ La Revue continentale illustrée: industrie, finance, commerce, éducation. Vol.4 Nr.10-11. lib.ugent.be . (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  3. ↑ Charles Polydore de Mont vagy Pol de Mont (1857. április 15. – 1931. június 29.) belga író és költő.
  4. ↑ Elsschot, Willem 1882-1960 | Encyclopedia.com. encyclopedia.com . (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  5. ↑ Willem Elsschot | Belgian writer (angol nyelven). Encyclopædia Britannica . (Hozzáférés: 2021. november 1.)
  6. ↑ Steinz: gids voor de wereldliteratuur in 416 schrijvers, 104 meesterwerken, 26 one-book wonders, 52 boekwebben, 26 thema's, 26 quizzen en 52 landkaarten (dutch nyelven). Wereldbibliotheek, 143–44. o. (2015). ISBN 9789046819432 
  7. ↑ RD 2/12/1920
  8. ↑ Dick Matena. lambiek.net

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Willem Elsschot című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.