Willi Apel | |
Életrajzi adatok | |
Álnév |
|
Született | 1893. október 10.[1][2][3][4][5] Konitz |
Elhunyt | 1988. március 14. (94 évesen)[1][2][3][4][5] Bloomington[6] |
Pályafutás | |
Hangszer | zongora |
Díjak | Fellow of the Medieval Academy of America (1955) |
Tevékenység | zenetudós |
A Wikimédia Commons tartalmaz Willi Apel témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Willi Apel (Konitz, 1893. október 10. – Bloomington, Indiana, 1988. március 14.) német születésű amerikai zenetudós, a 20. századi zenetudomány egyik jelentős alakja.
Az első világháború előtt, majd a világháborút követően matematikát tanult Weimarban. Érdeklődése fokozatosan a zene felé fordult, zongorát, majd zenetudományt kezdett tanulni. 1936-ban doktorált Berlinben a 15. és 16. századi tonalitásról írt disszertációjával. Még abban az évben elhagyta Németországot és az Egyesült Államokba emigrált. 1938 és 1942 között a Harvard Egyetemen tanított, majd Bloomingtonba költözött és az 1950-es évek elejétől évtizedekig tanított az Indianai Egyetemen. 1988-as halála után özvegye alapítványt hozott létre emlékére az Indianai Egyetemen tanuló, régi zenével foglalkozó diákok részére.