William Davenant

William Davenant
Született

Oxford
Elhunyt1668. április 7. (62 évesen)[2][3][4][5][6]
London
Állampolgárságabrit
HázastársaMary[7]
Gyermekei
Foglalkozása
TisztségePoet Laureate of the United Kingdom (1638–1668, Angol Királyság)
IskoláiLincoln College
SírhelyeWestminsteri apátság
A Wikimédia Commons tartalmaz William Davenant témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir William Davenant, másként D'Avenant (keresztelési dátum: 1606. március 3. – 1668. április 7.) angol költő, drámaíró és színházvállalkozó, Charles Davenant író édesapja.

Életrajz

[szerkesztés]

Davenant 1606. február végén született Oxfordban, Jane Shepherd és John Davenant fiaként, apja a Crown Tavern (vagy Crown Inn) tulajdonosa és Oxford polgármestere volt. 1606. március 3-án keresztelték. Szülővárosában nevelkedett és mint hadapród került Richmond hercegnő szolgálatába és így a Fulke Greville család udvarához, később Brook lordhoz, sir Sidney barátjához. Egy ideig az oxfordi Lincoln Főiskolára járt 1620-ban, de azt az elvégzése előtt otthagyta. Pártfogója halála után Davenant a színiirodalomra adta magát. 1629-ben egy szomorújátékkal lépett fel, melynek címe volt: Albovine king of the Lombard, ezt követték színművei: The cruel brother és The juste Italian (1634). Rupert herceg viselt dolgait is megénekelte Madagascar című költeményében.

Ben Jonson 1637-es halálát követően Davenantot kinevezték koszorús költővé (poet laureate). A angol polgárháború idején I. Károly angol király szolgálatában tüntette ki magát, vitézül harcolt. 1641-ben felségárulás miatt bűnösnek nyilvánították, de 1643-ban Gloucester ostromát követően a király lovaggá ütötte. 1645-ben Franciaországba vonult vissza, ahol áttért a római katolikus vallásra és a Gondibert című költeményét elkezdte megírni. Az áttéréssel annyira megnyerte Henriette Mária királyné kegyét, hogy titkos küldetéssel bízta meg Angliában tartózkodó férjéhez.

Később egy Franciaországból Virginiába indult expedició vezetésével bízták meg, de hajóját a parlamenti párt egyik hajója elfogta, így Davenant fogolyként tért vissza Angliába.

A Gondibert 1651-es kiadásának címlapja

1651-ben a londoni Tower-ben a Gondibert című hőskölteményének megírását folytatta. 1652-ben megjelent a Gondibert, és 1654-ben Davenant kegyelmet kapott. A szigorú törvények miatt átalakított egy szobát az ő tulajdonát képező Rutland házban privát színházzá, ahol több íróval együtt dolgozott, s amelyben operákat is előadtak. A The Siege of Rhodes című színdarab 1656-ban jelent meg a Rutland házban, és szerepelt benne Anglia első ismert profi színésznője, Mrs. Coleman is.[8]

Davenant Londonban halt meg 1668. április 7-én, röviddel azután, hogy utolsó színdarabát, a The Man's the Master-t először előadták. A Westminster apátságban, a Költők sarkában temették el, a síremlékén a következő felirat olvasható: "O rare Sir William Davenant."

Összes művei Londonban 1673-ban jelentek meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Library of the World's Best Literature, 1897
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ Kindred Britain
  8. ↑ Diary of Samuel Pepys, January/February/March 1660/61. Gutenberg Project. (Hozzáférés: 2012. október 15.)

Források

[szerkesztés]
  • Terence P. Logan and Denzell S. Smith, eds.. The Later Jacobean and Caroline Dramatists: A Survey and Bibliography of Recent Studies in English Renaissance Drama. Lincoln, Nebraska: University of Nebraska Press (1975) 
  • Bokor József (szerk.). Davenant, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Davenant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Életrajzi

[szerkesztés]

Versek és szövegek

[szerkesztés]