Winfried Otto Schumann | |
Született | 1888. május 20. Tübingen, Németország |
Elhunyt | 1974. szeptember 22. (86 évesen) München |
Állampolgársága | német |
Nemzetisége | német |
Foglalkozása | fizikus |
Tisztsége | professzor |
Kitüntetései | Bajor Érdemrend |
A Wikimédia Commons tartalmaz Winfried Otto Schumann témájú médiaállományokat. | |
Winfried Otto Schumann (Tübingen, 1888. május 20. – München, 1974. szeptember 22.) német fizikus. Matematikailag 1952-ben leírta a később róla elnevezett Schumann-rezonanciák létezését a Föld légkörében (a bolygófelszín és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciái).
Winfried Schumann Tübingenben született. Apja fizikai-kémiával foglalkozott. Gyermekkorát Kasselben és Berndorfban töltötte (település Bécs közelében). Villamosmérnöki tanulmányokat folytatott a Karlsruhei Műszaki Egyetemen. 1909-ben megkapta mérnöki diplomáját, majd 1912-ben megszerezte a doktorátust egy nagyfeszültséggel foglalkozó témában.
Az első világháború előtt, 1914-ig a Brown, Boveri & Cie cégnél a nagyfeszültségű laboratóriumot vezette. Az első világháború alatt rádiókezelő volt.
1920-ban a Stuttgarti Műszaki Egyetem professzora lett. Korábban itt dolgozott kutató-asszisztensként. Később a Jénai Műszaki Egyetem fizikaprofesszora lett. 1924-ben kinevezték a Müncheni Műszaki Egyetem elektrofizikai laboratóriuma professzorának és egyúttal igazgatójának. Közben 1947-1948-ban a Wright-Patterson Légibázison dolgozott Ohióban (USA), majd visszatért Münchenbe. Münchenben 25 évig plazmakutatással és az elektromágneses hullámok terjedésének vizsgálatával foglalkozott, majd 1952-1957 között áttért az ELF-frekvenciájú elektromágneses hullámok földi légkörben való terjedésének kutatására. A müncheni laboratóriumból alakult meg a későbbi Elektrofizikai Intézet, ahol Schumann 1961-es nyugdíjazásáig kutatással foglalkozott (ekkor 73 éves volt). Még további két évig tanított itt.
86 éves korában halt meg, 1974. szeptember 22-én.