Zákányszék

Zákányszék
Római katolikus templom és kálvária
Római katolikus templom és kálvária
Zákányszék címere
Zákányszék címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásMórahalmi
Jogállásközség
PolgármesterMatuszka Antal István (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám6787
Körzethívószám62
Testvértelepülései
Lista
Borszék
Népesség
Teljes népesség2672 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′, k. h. 19° 55′46.266667°N 19.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 19° 55′46.266667°N 19.916667°E
Zákányszék (Csongrád-Csanád vármegye)
Zákányszék
Zákányszék
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Zákányszék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zákányszék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zákányszék község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dél-Alföldön fekszik, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre nyugatra. A szomszédos települések: észak felől Bordány, kelet felől Domaszék, dél felől Mórahalom. nyugat felől Ruzsa, északnyugat felől pedig Üllés.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település központján, annak főutcájaként az 5432-es út húzódik végig, Bordánytól Mórahalomig haladva, északkelet-délnyugati irányban. Kelet-nyugati irányban áthalad még a község határai közt a Domaszéktől Öttömösig vezető 5431-es út is, de utóbbi itt lakott területeket nemigen érint.

Története

[szerkesztés]

Zákány északi részén a késői bronzkorból való leleteket találtak a régészek, amely azt bizonyítja, hogy itt avarok éltek. I.e. 1000 körül már település volt ezen a részen. Az első írásos emlék II. Béla királynak a dömösi prépostság alapítására vonatkozó levele, melyben Villa Sakani néven kerül említésre a település. A település legősibb feljegyzett nevét a Zákány családtól kapta. A családnak jószágai, birtokai voltak itt. A tatárjárás előtt a kunok foglalták el ezt a területet. A majdhogynem parlagon heverő hatalmas pusztákat Mátyás király engedélye alapján a szegedi polgárok is használhatták a kunokkal együtt. III. Károly király 1731. május 11-én kelt oklevelében Szeged városának adományozza ezt a területet. Alsóvárosi családok települtek ki a közel eső homokföldekre, a mocsaras, vizes területekről kiemelkedő halmokra, azaz „högyekre”. Ezek a „högyek” legtöbbször a telepítő gazda nevét viselték, pl.: Szögi-högy, Daka-högy, Lengyel-högy, Kispap-högy stb. A szegedi polgárok szőlőt telepítettek itt. A nagyobb tagba telepített szőlők megkívánták a gondozást, így csőszházakat, állandó jellegű hajlékot építettek. Az 1800-as évek első harmadában kezdték kibontakoztatni a hatalmas pusztákon a tanyavilágot. A terület két részre oszlott: Felső- és Alsótanyára. Nagy kiterjedésű tanyavilág jött létre, melynek közigazgatása sok problémát okozott. 1891-ben Alsótanyán, 1893-ban pedig Felsőtanyán közigazgatási kirendeltséget állítottak fel. A város körüli tanyavilágot kapitányságokra osztotta fel a város hatósága, melyek kapitánya egy-egy jómódú gazda volt. Zákány kapitányság Szeged Alsótanyához tartozott. A kapitányság gócpontjában Zabosfa néven alakult ki a mai község elődje, Lengyelkápolna. A Zabosfa név érdekes helyi hagyományon alapul. Valamikor a legenda szerint egy öreg nyárfa állt itt, melynek odvából mindig kikelt néhány szál zab. Csodával magyarázták ezt az emberek, innét a helységrész Zabosfa elnevezése. A Lengyelkápolna név a település történetében jelentős szerepet játszó Lengyel család nevéhez fűződik. E család tagjai kápolnát építtettek itt. Egy későbbi leszármazott, Lengyel István 1922-ben tartott beszéde tanúsága szerint „nemzetes Lengyel Pál és hitvese, Apczi Apolló nemzetes asszony volt törzse annak a családnak, mely a kápolnát építtette.” Az adatok szerint már ők is foglalkoztak a kegyhely felállításával, s ezt az elképzelést legkisebb fiuk, Lengyel Alajos is magáévá tette. Nénje, Kapitány Istvánné, sz. Lengyel Jozefa, öccse meggyőzésére 30 évi tanítói pályán szerzett vagyonát arra áldozza, hogy 1840-ben kőkeresztet és harangot állíttat, majd 1842-ben részben saját vagyonából, részben testvérei Alajos és János közreműködésével a körüllevő tanyák birtokosainak közadakozásból 1843-ban a kápolna is felépül. A kápolna tornyát 1845-től építik, a torony alapjában elhelyezett emlékiratot Tóth János dr. szerkeszti, aki később Szeged kül- és belterületi iskoláinak igazgatója, de mindvégig a tanyai iskolák és a tanyai nép buzgó támogatója. A kápolnába messze földről eljár a nép, nevezetes egyházi méltóságok miséznek itt előszeretettel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gárgyán István (független)[3]
  • 1994–1998: Gárgyán István (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Kovács József (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Kovács József (Fidesz-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-MKDSZ)[6]
  • 2006–2010: Matuszka Antal István (független)[7]
  • 2010–2014: Matuszka Antal István (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Matuszka Antal István (Fidesz)[9]
  • 2019–2024: Matuszka Antal István (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Matuszka Antal István (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2697
2670
2720
2723
2699
2647
2672
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 0,6% németnek, 2% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,2%, református 3%, felekezeten kívüli 7,9% (11,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,8% románnak, 0,4% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 2,2% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 8,7% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A település lakosságának zöme jelenleg is a mezőgazdaságból él, a szántóföldi kultúrák mellett egyre nagyobb szerepe van az üvegházi és fóliás termesztésnek, valamint a faluban közel 100 éves hagyományra visszatekintő őszibarack termelésnek.

Legértékesebb természeti területei a Lódri szikestó, az „Ezerarcú sömlyék” és a nagy vidraállománnyal rendelkező „Csúcs-zsombó”. Szépen kiépített erdei pihenő, madárvárta szolgálja a családok, csoportok szabadidős kikapcsolódását. Egyre több lovastanya áll az ilyen jellegű programokat igénybevenni szándékozó vendégek rendelkezésére.

A Móra Ferenc utca végében lévő 110 éves kocsányos tölgy őrzi emlékét az ültető Vass családnak, akik már 150 éve művelik a közeli gazdaságot.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  9. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Zákányszék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Zákányszék Helységnévtár
  13. ↑ Zákányszék Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]