Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Z terv Németország haditengerészetet fejlesztő terve volt az 1930-as években.
Az első világháború után Németországnak át kellett adnia flottája nagy részét Nagy-Britanniának. Németország nem építhetett új csatahajókat és tengeralattjárókat. A Reichsmarine (a német haditengerészet) 6 sorhajóból, ugyanennyi könnyűcirkálóból, 12 rombolóból és 12 torpedónaszádból állhatott. A haditengerészet személyzetét 15 000 főben határozták meg.
Az első német hadihajó, mely az első világháború után épült, az Emden nevű könnyűcirkáló volt. 1921-ben kezdték el építeni, és 1925-ben állították hadrendbe. Ezután a K osztály 3 tagját építették meg, majd a Leipzig osztály következett. Ezeket a hajókat úgy építették meg, hogy a 6000 tonnás megengedett vízkiszorítást ne lépjék túl.
Mivel Németország nem építhetett 10 000 tonnánál nagyobb vízkiszorítású hadihajókat, ezért létrehozták a zsebcsatahajókat (Panzerschiff), melyek csatahajóknak kicsik, de gyorsabbak és nagyobb tűzerővel bírnak, mint a hasonló méretű hajók. Hivatalosan egyik sem lépte túl a 10 000 tonnát, ennek ellenére mindhárom hajó több volt pár tonnával.
1933 után a Reichsmarinét átnevezték Kriegsmarinére.
Hitler 1937-ben kifejtette a hadvezetés előtt, hogy háborúra készül Anglia ellen. Németország erős volt a szárazföldön és a levegőben, de gyenge volt a tengeren. Ezért Hitler létrehozott egy bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy állapítsák meg, hogyan lehetne a haditengerészetet minél jobban fejleszteni.
1938 elején a bizottság azt jelentette, hogy két lehetséges út van:
A német hadvezetés az utóbbit választotta. Ez a terv 10 csatahajó és csatacirkáló, 12 zsebcsatahajó, 2 repülőgép-hordozó, 50 cirkáló, 158 romboló és torpedónaszád, valamint 249 tengeralattjáró és számos kisebb hajó építését szorgalmazta. A haditengerészet létszámát 200 000 főre kívánták bővíteni.
Ezt a Z tervű haditengerészetet négy csoportra akarták osztani:
Egy megoldhatatlannak látszó probléma merült fel 1938 végén, amikor a német tengerészeti minisztérium hadi gazdasági részlege kiszámította a Z flotta üzemanyag-szükségletét egy esetleges mozgósítás esetére.
A számítások alapján fűtőolajból 6 millió tonnára, dízelolajból pedig 2 millió tonnára lett volna szükség. Németország 1938-as teljes évi olajfelhasználása 6,15 millió tonnát tett ki, ebből csak 2,4 millió tonna volt hazai termelés. Ezt a problémát hatalmas üzemanyagraktárak építésével akarták megoldani, 1945-ig 10 millió köbméternyi tárolónak kellett volna megépülnie. Ezzel együtt felfuttatták volna a hazai termelést, viszont ebbe nem számították bele a Wehrmacht és a Luftwaffe üzemanyag-szükségletét.
A háború kitörésekor két csatacirkáló, 1 nehézcirkáló, a rombolók egy része, valamint a tengeralattjáróknak mindössze 1/6-a állt készen.
A második világháború kitörésekor a Bismarck és a Tirpitz csatahajók, valamint a Graf Zeppelin repülőgép-hordozó építése elkezdődött. Az első H tervű szupercsatahajót pedig éppen csak elkezdték építeni.
A Z tervből csupán két óriás csatahajó készült el: a Bismarck és a Tirpitz. A Bismarck bevetés közben süllyedt el az Atlanti óceánon, május 27-én. A Tirpitzet egy norvég fjordba vezérelték, ahol a brit légierő repülőgépei november 12-én elsüllyesztették.
Név | Hossz | Vízkiszorítás |
Bismarck | 251 m | 41 700 t |
---|---|---|
H 39 | 265 m | 55-60 000 t |
H 42 | 300 m | 90 000 t |
H 44 | 400 m | 155 000 t |
Megjegyzés:ezek csak a csatahajók.A Bismarck elkészült és be is vetették.A H 39,H42 és a H 44 csak terv volt.