Zalaszentbalázs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hajmási Ákos (független)[1] | ||
Irányítószám | 8772 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 785 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 38,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,99 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 60″, k. h. 16° 55′ 00″46.583333°N 16.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 60″, k. h. 16° 55′ 00″46.583333°N 16.916667°E | |||
Zalaszentbalázs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaszentbalázs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalaszentbalázs község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
A település Nagykanizsától 19 kilométerre észak-északnyugatra, a 74-es főút mellett fekszik. Megközelíthető kelet felől is, a Gelsétől Pölöskefőn át idáig húzódó 7529-es úton; nyugati szomszédai felé pedig a Szentliszlóig tartó 7534-es út indul ugyaninnen.
Első okleveles említése 1320-ból származik Zenthbalas írásmóddal. 1892-ben már Zalaszentbalázs. Nevét a templom védőszentjéről kapta.
Az 1700-as évek végén Vályi András írta a településről: "Szent Balas, magyar falu Zala vármegyében. Földes urai az Inkey és több uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kapornakhoz 1,1 negyed mérföldnyire; határja jól termő".
A településen 2013. március 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de a győztestől messze lemaradva, három jelölt közül csak a második helyet érte el.[9]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 838 | 813 | 796 | 833 | 806 | 790 | 785 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,2%, cigány 0,5%, német 0,76%. A lakosok 79,4%-a római katolikusnak, 1,64% reformátusnak, 0,59% evangélikusnak, 3,88% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,4% volt római katolikus, 2,5% református, 0,4% evangélikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[14]