Zalasárszeg | |
Római katolikus harangtorony | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Nagykanizsai |
Jogállás | község |
Polgármester | Kum József (független)[1] |
Irányítószám | 8756 |
Körzethívószám | 93 |
Népesség | |
Teljes népesség | 119 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 37,83 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 3,04 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 17° 04′ 60″46.500000°N 17.083333°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 17° 04′ 60″46.500000°N 17.083333°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalasárszeg témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zalasárszeg község Zala vármegyében a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Nagykanizsától 9 kilométerre északkeletre helyezkedik el, dombos vidéken. A közvetlenül határos települések: észak felől Csapi, kelet felől Galambok, dél és délnyugat felől Nagyrécse, északnyugat felől pedig Kisrécse.
Lakott területét érinti a 7-es főút és a Zalakomár-Nagykanizsa közti 7511-es út, központján pedig a két utat összekapcsoló, mindössze 700 méter hosszú 7523-as út húzódik végig.
Talaja zömmel agyagos, helyenként sáros, vizenyős terület. A település képe szabálytalan, mert a domborzathoz alkalmazkodott. Széles telkek és gyümölcsösök jellemzik.
A települést először 1323-ban említik oklevélben Sarzegh néven.
1908-ban már Zalasárszeg névalakban szerepel. Neve két köznév (sár, „lágy, ragadós föld” és szeg „sarok, szeglet”) összetételéből alakult ki. Az előtag a vármegyére utal.
A település körüli területek 1950-ig a Talabér család birtokában voltak. Az 1800-as években épült jegyzői hivatal épülete felújításra került, és ez ad ma otthont a kultúrháznak és a könyvtárnak.
A község katolikus vallású. Minden hónapban egyszer van mise. A nagyrécsei egyházközséghez tartozik. Az önkormányzat 1993-ban emelte a Hősök emlékművét.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 126 | 118 | 117 | 115 | 106 | 113 | 119 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 90%, cigány 6,87%, német 2,3%. A lakosok 47,2%-a római katolikusnak, 4% reformátusnak, 10,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (36,8% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 84%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 0,9% románnak, 0,9% szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 1,9% református, 0,9% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 9,4% felekezeten kívüli (48,1% nem válaszolt).[12]
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z) 24önkvál
nevű lábjegyzeteknek<ref>
címke, „19önkvál” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal