Zebecke | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kereszturi József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8957 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 59 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,45 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 37″, k. h. 16° 41′ 11″46.643589°N 16.686500°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 37″, k. h. 16° 41′ 11″46.643589°N 16.686500°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zebecke témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zebecke község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Zebecke a Zalai-dombság délnyugati részén, a Cserta partján, Lentitől 15 kilométerre keletre fekszik. A község a Nova–Csömödér közti 7547-es út mentén található; a 7548-as út pedig Ortaházán keresztül Pákával biztosítja az összeköttetését. Zebeckére Lenti és Nova irányából járnak autóbuszok. A falutól nem messze található Ortaháza vasúti megállóhelye, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon.
A település közelében két tektonikai süllyedék metszi egymást. Az egyik az észak-déli irányú, jellegzetesen menedékes völgy, mely a Göcsej területét választja ketté. Ebben folyik a Közép-Zala vizeit összegyűjtő Cserta. A másik, az északkelet-délnyugati irányú, széles talpú völgy – a Zalai-dombság zömét határolja le a Göcsej vidékétől – valamikor, a vízrendezés előtt mocsaras, lápos vidék volt. Lassú folyású vize, a Berek-patak völgyi vízválasztóval különül el a Tófej magasságában egy másik meridionális völgyben húzódó Felső-Válickától.
Első okleveles említése 1328-ból való. Már 1389-ben a falu Páka filiája, a feljegyzés szerint Alsó- és Felső-Sebechke településeket említenek.
A területet 1399-ben, valószínű Zebeckét is, a Bánffyak szerzik meg. A Mátyás halála utáni időben változik a tulajdonosa, 1496-ban az Erdődy-család szerezte meg, s a hódoltság korában is a kezükben maradt.
A török időben meglehetősen gyakran szenvedte a falu lakossága a portyázó csapatok erőszakoskodásait. A közeli Páka és Szécsisziget palánkja ugyan megvédte az oda menekülőket és a mocsár is védelmet nyújtott, mégis csökkent a lakosság.
Az utolsó Bécs elleni török hadjárat idején a fő erőket támogató hordák feldúlták. A mocsaras helyen levő falut, melyet „Szebeczky” néven említenek 1690-ben Eszterházy nádor birtokolta. A pusztává vált községet csak ekkor kezdték újjáépíteni. Török földesura Hagida Zed volt, neki évi 8, a szultánnak 5 forintot fizettek, ezen kívül természetben is adóztak és hosszú fuvarral, Kanizsára való szállítással is tartoztak. Kissziget és Zebecke együttese területe 135 hold szántó volt, melyből 78 volt művelve, a többi puszta, műveletlen föld volt. 1778-ban a szombathelyi püspökség canonica visitato jelentése 134 hivőt számolt meg a pákai plébánia filiájában, az összes lakos 246 fő volt, mind magyar ajkú. A földek rosszak, nedvesek, a Cserta áradása gyakran károsítja. Akkoriban több száz fűzfát ültettek a vizenyős területek hasznosítására. A 19. század végén építették meg a falu határát is érintő vasutat. Ez egyrészt javított a falu közlekedési-szállítási helyzetén, másrészt a lakosság mobilitását is növelte. A modern közigazgatás megszervezése után előbb, a novai járáshoz tartozó kisközség, a pákai körjegyzőséghez tartozott, 1922-ben, amikor az ortaházait megszervezték, Zebeckét ide csatolták. A község arculata a története folyamán sokat változott, mégis a mai napig megfigyelhető a 20. század eleji magyar falu településszerkezete.
A településen 2001. december 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14]
2016. június 5-én ismét időközi polgármester-választást tartottak Zebeckén,[12] ezúttal az előző polgármester halála miatt.[15]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 66 | 65 | 72 | 50 | 60 | 61 | 59 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 80%, cigány 12,3%, német 6,15%. A lakosok 71%-a római katolikusnak vallotta magát (26,1% nem nyilatkozott).[16]