Zengővárkony

Zengővárkony
Református templom
Református templom
Zengővárkony címere
Zengővárkony címere		 Zengővárkony zászlaja
Zengővárkony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterFülöp Csaba (független)[1]
Irányítószám7720
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség419 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 10′ 24″, k. h. 18° 25′ 52″46.173333°N 18.431111°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 24″, k. h. 18° 25′ 52″46.173333°N 18.431111°E
Zengővárkony (Baranya vármegye)
Zengővárkony
Zengővárkony
Pozíció Baranya vármegye térképén
Zengővárkony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zengővárkony témájú médiaállományokat.

Zengővárkony (1898-ig Várkony;[3] németül: Warkon, Warkorn[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Keleti-Mecsek területén, a Zengő lábának keleti lejtőin fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Mecseknádasd, északkelet felől Apátvarasd, kelet felől Pusztakisfalu, délkelet felől Lovászhetény és Nagypall, délnyugat felől Pécsvárad, északnyugat felől pedig Óbánya; a legközelebbi város az alig 3 kilométerre lévő Pécsvárad.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti elérési útvonala a Budapest-Pécs-Barcs között húzódó 6-os főút, amely belterületének keleti széle mellett húzódik. Közigazgatási területét érintik a Mohácstól Pécsváradig vezető 5606-os és 5607-es utak, illetve a mai 6-os főút egy korábbi nyomvonalán húzódó 5613-as út is.

Története

[szerkesztés]

A helyet ősidők óta lakják. Egy őskori agyagszobrocskát, a zengővárkonyi madonnát, amelyet Dombay János hozott felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. (Dombay nevét a közelben fürdésre is használt Dombay-tó őrzi [1].) A Pécsváradi Apátság alapítólevele szerint a területet Szent István az apátságnak adományozta. Az Árpád-kori oklevelek Villa Varkun, Warkun és Varkon írásmóddal említik, lakói magyar egyházi nemesek voltak.

Zengővárkony túlélte a török hódoltságot, és vannak feljegyzések, amelyek szerint a törökök elől menekülő görögök is letelepedtek a környéken. A Balázs-forrás neve állítólag egy Basileus nevű görög remetének állít emléket. A hagyomány szerint menekülő husziták is letelepedtek itt korábban. (A falu határában van egy „Tótok Szőlleje” nevű dűlő.) A török kiűzése után németek is betelepedtek. A településhez tartozott a háromnegyedórányi járásra lévő Pusztafalu is, amely Kisvárkony néven szerepel egy 1779-es összeírásban.[5]

Zengővárkony református temploma 1787 és 1802 között épült.

1929 és 1949 közt itt volt lelkész a művészetfilozófus Fülep Lajos, akinek jelenléte az apró falucskát magyar szellemi központtá varázsolta.

2001-ben lakosságának 2,7, 2011-ben 8,5, 2022-ben pedig már 16,2 százaléka német nemzetiségűnek vallotta magát.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Boris Sándor (független)[6]
  • 1994–1998: Ördög Béla (független)[7]
  • 1998–2002: Ördög Béla (független)[8]
  • 2002–2006: Ördög Béla (független)[9]
  • 2006–2010: Ördög Béla (független)[10]
  • 2010–2014: Ördög Béla János (független)[11]
  • 2014–2019: Ördög Béla János (független)[12]
  • 2019–2024: Fülöp Csaba (független)[13]
  • 2024– : Fülöp Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
416
407
393
392
398
425
414
419
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% lengyelnek, 8,5% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 32,1%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,7% (20,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 16,2% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek, szerbnek és cigánynak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt református, 26,8% római katolikus, 0,7% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[15]

Hagyományőrzés

[szerkesztés]
Tájház

A kicsi faluban mintaszerű a hagyományőrzés, és nemcsak a néphagyományokat, hanem az itt élt alkotó emberek emlékét – például Fülep Lajosét – is híven őrzik. Farsang és szüret idején előkerül a híresen szép helyi népviselet. Gyöngyös, pántlikás párta, díszes szoknya, mintás kötény – mindez azonos a sárközi viselettel, hiszen a zengővárkonyiak azonos származásúnak tartják magukat a sárköziekkel. Őrzik a tojásfestés ősi hagyományát és továbbra is készülnek a híres régi minták alapján a szőttesek. Zengővárkony ad otthont a Míves Tojás Múzeumnak, amely Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjteménye.

Zengővárkony tánc- és dalhagyományait több mint 30 éve a Hagyományőrző Művelődési Egyesület őrzi nagyon sikeresen. A néptánccsoport és fúvószenekara a 70-es években alakult Császár János és Töttös Sándor keze alatt. 1992-ben egyesületté vált a csoport, melynek vezetését 2003-ban a fiatalabb generáció vette át. A néptánccsoport több ízben szerepelt arany minősítéssel, és megkapta a nívó-díjat, amire nagyon büszke. Koreográfiái a helyi hagyományokat dolgozzák fel, például Gesztenyeszüret, Lakodalmas, Legénybúcsú… Szívesen szerepel az ország más településein rendezett fesztiválokon is, mert nemcsak őrizni, hanem bemutatni is szeretnék a várkonyi hagyományokat, csodás viseletet, pattogós zenét.

Néptánccsoport

Zengővárkony szoros kapcsolatokat ápol a vele szinte összenőtt Pécsváraddal. Közös hagyományuk a Leányvásár, vagy ahogy Fülep Lajos írta: a „kálomista búcsú”.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.turakonyvek.hu/elmeny/telepuleseink/telepuleseink_201102c.pdf
  4. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  5. ↑ https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/urbaria-et-conscriptiones/adatlap/8841
  6. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  10. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  11. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  12. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  13. ↑ Zengővárkony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  14. ↑ Zengővárkony Helységnévtár
  15. ↑ Zengővárkony Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]