Zsarolyán

Zsarolyán
Zsarolyán címere Zsarolyán zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Fehérgyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Bessenyei Béla (független)[1]
Irányítószám	4961
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	355 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	60,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 57′, k. h. 22° 36′47.95, 22.647.950000°N 22.600000°EKoordináták: é. sz. 47° 57′, k. h. 22° 36′47.95, 22.647.950000°N 22.600000°E
Zsarolyán Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Zsarolyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsarolyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsarolyán község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

A vármegye keleti széle közelében, a Szatmári-síkság Szamos és Tisza közötti részén helyezkedik el. A térség fontosabb települései közül Fehérgyarmat 7,5, Tunyogmatolcs 12, Nagyszekeres 2, Cégénydányád pedig 5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak-északkelet felől Nagyszekeres, kelet felől Jánkmajtis, dél felől Szamosújlak, délnyugat felől Gyügye, nyugat felől Cégénydányád, északnyugat felől pedig Penyige.

Megközelítése

Csak közúton közelíthető meg, a legegyszerűbben Fehérgyarmat érintésével, a 4127-es úton, ugyanez köti össze Jánkmajtissal és azon keresztül a csengersimai határátkelővel is. Nagyszekeressel a 4133-as út kapcsolja össze.

Története

Zsarolyán Árpád-kori település. Neve már 1181-ben Szekeres határjárásában feltűnik az ad lacum Sarolyan kifejezés részeként, ahol egy tavat neveznek így, mint irányjelző helyet, majd 1270-1272 között Sarolan írásmóddal szerepelt az oklevelekben. 1328-ban p. Zerelyen, 1333-ban p. Sorollyany, 1380-ban Saralyan alakban írták. Nevét 1308-ban Zorolan néven írták, ekkor (Gyügyei) Jurk fia Péter comes pert indított érte, s ősi jusson meg is kapta: V. István 1271 évi és IV. László királyok okleveleivel igazolta, hogy apjának testvére, Makabeus németi vendégtelepes Zsarolyán földjét tőlük nyerte el, fiai, Albert és Barnabás pedig később Szekerest és Zsarolyánt 15 M-ért eladták a Kaplon nemzetségbeli Császári Márton fiainak, Jánosnak és Benedeknek. Péter utódai már az 1300-as években Zsarolyániaknak írták magukat. A későbbiekben is a Zsarolyáni család volt a fő birtokosa egészen a 17. század végéig, de a 14-15. században a Szekeres családnak is volt még itt nagyobb birtoka. A 16-17. században több család, így 1507-ben Báthori István, 1590-ben a Csányi, az Almási, a Nyíri, a Zsarolyáni és a Tőke családok kapnak itt birtokot. A 18. században részben új birtokosok kerültek a régiek helyére: 1754-ben Klobusiczky László is részbirtokosa volt, a század végén pedig a Jeney, a Sámé, a Veres, a Márton, a Szerdahelyi, a Váry, a Cséke, a Mészáros, a Pathó és az Újlaki családok birtoka volt. Az egész helységet nemesség lakta a 19. század közepéig.

1730-ban a Zsarolyánra való Tóth Borkát, Sárosi János feleségét a nagykárolyi piacon boszorkányságért megégették. Ezt az esetet énekli meg Gvadányi József A peleskei nótárius-ban, ahol Tóti Dorka néven szerepelteti.

Sámely puszta

A községhez tartozott Sámely puszta hajdan népes település volt. A Sámé család ősi birtoka volt. A család 1421-től Sámelházi néven szerepelt. Rajtuk kívül még a Zsarolyáni és Pátyodi családnak volt benne részbirtoka. 1507-ben már puszta volt, és Báthori István kapta meg egy részét. 1504-ben az egész Mutnoky Mihályé lett. 1549-ben a Zsarolyáni, az Erdélyi, a Gál, a Fodor és a Rápolthy családoknak is volt itt birtoka. 1750-ben Nagy Sándor és György nádorispáni, 1754-ben Klobusiczky László királyi adományt kapott részeire. A településről az 1800-as évek közepéig voltak adatok.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Kónya József (független)^[3]
• 1994–1998: Kónya József (független)^[4][5]
• 1998–2002: Kónya József (független)^[6][7]
• 2002–2006: Kónya József (független)^[8][9]
• 2006–2010: Bessenyei Béla (független)^[10]
• 2010–2014: Bessenyei Béla (független)^[11]
• 2014–2019: Bessenyei Béla (független)^[12][13]
• 2019–2024: Bessenyei Béla (független)^[14]
• 2024– : Bessenyei Béla (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	380	385	364	371	371	359	355
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 9,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,6%, református 72,1%, görögkatolikus 4,6%, felekezeten kívüli 4,6% (13% nem válaszolt).^[16]

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% cigánynak, 0,8% románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3% volt római katolikus, 64,2% református, 3,2% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 2,2% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).^[17]

Nevezetességei

• Református temploma – az 1696-ból való fatemplom helyén épült.
• 1730-as boszorkányper

Ismert személyek

Itt születtek, itt éltek

• Kótay Pál építész-mérnök, faipariskolai igazgató 1868-ban született Zsarolyánban.

Építészmérnöki oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte meg 1892-ben. Előbb a székesfővárosi mérnöki hivatalnál dolgozott, majd Szeged város építésze lett. 1907-től a szatmári állami faipari iskola igazgatójaként működött. Munkája mellett írással is foglalkozott. Elbeszélő költeményei a "Hét"-ben, a Vasárnapi Újságban, Ország-Világban és a szegedi lapokban jelentek meg.

• Pap Endre (1817–1851) - költő, műfordító, ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési követ itt született.

Díszpolgárok

• Inántsy-Pap Elemér (1881–1964) ügyvéd, kincstári ügyész, miniszteri osztályfőnök, Szatmár vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, országgyűlési képviselő (1939–1944).^[18]

Jegyzetek

1. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 19.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
4. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
5. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 12. p.
6. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
7. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 19.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
8. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
9. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. február 19.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
10. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
11. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 19.)^{[halott link]}
12. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
13. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. február 19.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
14. Zsarolyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
16. Zsarolyán Helységnévtár
17. Zsarolyán Helységnévtár
18. Az 1939–1944 közti országgyűlés almanachja az Országgyűlési Könyvtár honlapján; hozzáférés: 2023. szeptember 11.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig (2008)

• Földrajzportál
• Magyarország-portál