Ág | |
Ág, látkép a temetőből a falura | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Hegyháti |
Jogállás | község |
Polgármester | Bischof Norbert (független)[1] |
Irányítószám | 7381 |
Körzethívószám | 72 |
Népesség | |
Teljes népesség | 156 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 15,96 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 12,03 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 17′ 45″, k. h. 18° 12′ 09″46.295869°N 18.202411°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 45″, k. h. 18° 12′ 09″46.295869°N 18.202411°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ág témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ág (németül: Neuda) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
A Baranyai-Hegyhát északi részén fekszik, a legközelebbi szomszéd települések észak felől Gerényes, kelet felől Alsómocsolád, délről Kisvaszar, nyugatról pedig Tékes.
Közúton a 611-es főút felől közelíthető meg Gerényesen keresztül, a főútról Vásárosdombónál le kell térni a 6546-os útra, majd 4 kilométer után északra kell kanyarodni. Komló felől szintén a 6546-os úton (majd az abból leágazó 65 176-os számú gerényesi mellékúton) érhető el. Rossz minőségű erdei úton megközelíthető még a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Mágocs-Alsómocsolád vasútállomása felől is, de lényegében zsáktelepülésnek tekinthető.
A falu első írásos emléke 1487-ből maradt fenn; neve ebben Naghagh formában szerepel. A török hódoltság után Esterházy Pál herceg birtoka lett. 1780-tól a magyar lakosság mellé német telepesek költöztek be. 1945 után a lakosság jórészt kicserélődött.
A településen 2018. július 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település népességének alakulása:
Lakosok száma | 185 | 186 | 189 | 178 | 168 | 147 | 155 | 156 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,7%-a magyarnak, 22,64% cigánynak, 4% németnek mondta magát (23,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,2%, evangélikus 2,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 13,6% (24,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,8% cigánynak, 3,4% németnek, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,9% volt római katolikus, 2% evangélikus, 1,4% görög katolikus, 0,7% református, 0,7% egyéb keresztény, 6,1% egyéb katolikus, 15,6% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[14]