Árjadéva

Árjadéva tibeti ábrázolása
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

Árjadéva (3. század, szanszkrit: Aryadeva, tibeti: འཕགས་པ་ལྷ་, wylie: ‘phags pa lha, japán: Daiba vagy Sódaiba) indiai buddhista szerzetes tudós, a Nálanda egyetem apátja, Nágárdzsuna tanítványa, fontos mahájána madhjamaka buddhista szövegek szerzője. A kínai csan buddhizmusban Kánadéva néven ismert, ahol ő a 15. pátriárka.[1] A szanszkrit kána szó arra utal, hogy Árjadévának csak egy ép szeme volt. A legenda szerint Mahesvarának ajánlotta fel a másik szemét.[2][3] Srí Lankán „Bodhiszattva Déva” néven ismert. Árjadéva nevének jelentése „nemes isten”.[4]

Élete

[szerkesztés]

Árjadéva egy szingaléz király fiaként született. Őt tartják a mahájána filozófia egyik alapítójának.[5] A Szera kolostor szerzetese, Ngavang Dakpa gese szerint,

„Árjadéva ajurvédikus orvos szerzetes volt, ahogy Asvagósa és Nágárdzsuna.”

Árjadéva Nágárdzsuna tanítványa volt, és jelentősen hozzájárult a madhjamaka filozófiai iskolához. A drikung kagyü iskola szerint, Árjadéva jelenlegi inkarnációja Garcsen rinpocse.

Az országot járva nem buddhista mestereket győzött le vitázásban, majd a pátaliputrai vallási vita után – egyes legendák szerint – az egyik tanítványa megölte, akivel szemben Árjadéva még ekkor is együttérzést tanúsított.[6]

Művei

[szerkesztés]

Árjadéva műveinek többsége nem maradt fenn eredeti szanszkrit nyelven, csupán tibeti és kínai fordításban.

Legismertebb szövege feltehetően a Katuszataka (400 vers) – a 16 fejezet, mindegyikben 25 vers. Az első nyolc fejezet arról szól, miképp lehet pozitív erőt felépíteni (érdem), hogy a gyakorló megérthesse a valóság üresség (súnjata) jellemzőjét, hogyan javítsa ki a konvencionális igazságból fakadó téves nézeteket, és hogyan bánjon a zavaró érzelmekkel. A második nyolc fejezet a helyes megértésről szól, a madhjamaka filozófia alapos megértéséről.[7]

Sok fontos ezoterikus buddhista művet (elsősorban a Csarjamelapakapradipa avagy a Gyakorlatokat magába foglaló lámpa) tulajdonítanak Árjadévának. Egyes kutatások szerint azonban lehetséges, hogy ezek a művek inkább a 9-10. század körül keletkeztek.[forrás?] A hagyományos történészek (például a 17. századi tibeti Táranátha) az időrendi egyezések nehézkessége miatt különböző elméleteket alkottak, amelyekben szerepelnek misztikus látomások is. Erről a hagyományról részletesen számol be Wedemeyer.[8]

Árjadévának tulajdonított szövegek

[szerkesztés]
  • Catuhsataka-shastra-nama-karika (Négyszáz vers) – angol nyelvű fordításai: Karen Lang[9] és Ruth Sonam[10].
  • Sata(ka)shastra (Értekezés a Száz dalról)
  • Aksarasataka (Száz szótag) – olykor Nágárdzsunának tulajdonítják
  • Hastavalaprakarana (Hajszál a kézben) – olykor Dignágának tulajdonítják, angolra fordította Fernando Tola és Carmen Dragonetti (On Voidness. A Study on Buddhist Nihilism).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Young 265-282. oldal
  2. ↑ Cook, Francis Dojun. Transmitting the Light: Zen Master's Keizan's Denkoroku. Wisdom Publications (2003) 
  3. ↑ Diener, Michael S. & and friends (1991), The Shambhala Dictionary of Buddhism and Zen, Boston: Shambhala, p. 266
  4. ↑ Árjadéva (Karnaripa), a félszemű. TKBE.hu. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  5. ↑ Tsultrim Allione. Women of Wisdom. Snow Lion, 186. o. (2000). ISBN 978-1559391412 
  6. ↑ Aryadeva. Sgilibrary.org. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  7. ↑ Summary of “Four Hundred Verse Treatise”. Studybuddhism.com - Alexander Berzin. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  8. ↑ Wedemeyer (2007)
  9. ↑ Lang
  10. ↑ Sonam

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Lang: Lang, Karen. Aryadeva's Catuhsataka: On the Bodhisattva's Cultivation of Merit and Knowledge. Narayana Press, Copenhagen (1986) 
  • ↑ Sonam: Sonam, Ruth. The Yogic Deeds of Bodhisattvas: Gyeltsap on Aryadeva's Four Hundred. Snow Lion Publications. ISBN 9781559393027 
  • ↑ Wedemeyer (2007): Wedemeyer, Christian K.. Aryadeva's Lamp that Integrates the Practices: The Gradual Path of Vajrayana Buddhism according to the Esoteric Community Noble Tradition. = New York: AIBS/Columbia University Press (2007). ISBN 978-0-9753734-5-3 
  • ↑ Wedemeyer (2005): Wedemeyer, Christian K.. Aryadeva's Lamp that Integrates the Practices: The Gradual Path of Vajrayana Buddhism according to the Esoteric Community Noble Tradition, part II: annotated English translation. University of Chicago (2005) 
  • ↑ Young: Young, Stuart H.. Conceiving the Indian Buddhist Patriarchs in China. Honolulu : University of Hawaiʻi Press (2015) 

További információk

[szerkesztés]