Áta | |||
harangláb a Kossuth utcában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jung Károly[1] | ||
Irányítószám | 7763 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 159 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 19,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 11″, k. h. 18° 17′ 55″45.936311°N 18.298489°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 11″, k. h. 18° 17′ 55″45.936311°N 18.298489°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Áta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Áta (horvátul: Ata[3], németül: Atta[4]): község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
A török Háta névből származik, amely az 1840-es évekre változott Áta névre.[5]
A kis falu Pécstől 22 kilométerre délre, a Villányi-hegység északi lábánál fekszik, településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu.
A szomszédos települések: észak felől Szőkéd, délkelet felől Vokány, dél felől Kistótfalu, délnyugat felől Bisse, nyugat felől pedig Szalánta.
Zsáktelepülés, közúton csak a Pécstől Siklósig húzódó 5711-es útról leágazó 57 112-es számú mellékúton érhető el, Egerágon és Szőkéden keresztül.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melyen saját állomása van, Áta vasútállomás a központtól mintegy fél kilométerre keletre.
Áta címere pajzs alakú.[6] Négy részre van osztva, amelyből kettőnek kék, kettőnek pedig zöld a háttérszíne.[6] Középen sátortető formájú választóvonal. A címer bal oldalán felül egy ezüsthal, a jobb oldalán felül pedig egy aranyagancs, a bal oldalán alul egy arany Trononné kereszt, míg jobb oldalán alul egy ezüstkagyló látható.[6]
A címert alul egy növényfüzér övezi, és egy aranyszalagon a település neve olvasható nagy, nyomtatott betűkkel.[6]
Első írásos említése 1200-ból maradt fenn (Ata). A törökök kiűzése után a falu pusztává vált, 1691-ben Boszniából jött bosnyákok települtek be, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. A 17-18. században a Batthyány család birtoka volt.
1851-ben a faluról a következőket írta Fényes Elek:[7]
„Áta, horvát falu, Baranya megyében, Siklóshoz 2 óra, erdő közt rónán fekszik. Van 263 kath. lakosa, és szép uradalmi erdeje, és 12 egész urb. telke. Termeszt buzát, rozsot, kukoriczát, zabot, káposztát. Birja gr. Batthyáni Iván.”
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:
„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
Az 1960-as években hozzácsatolták Avas-tanya és Pusztamalom településeket.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 168 | 166 | 165 | 156 | 150 | 159 | 171 | 153 | 152 | 159 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 4,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,7%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 23,8% (25,9% nem nyilatkozott).[16]
A 2022-es népszámlálás szerint 153 fő lakja a falut, ebből 2 fő Átai vasútállomás külterületen él. A 153 főből 137 fő magyar, 5 fő német, 4 fő horvát, 2 fő cigány nemzetiségű volt, 16 fő nem nyilatkozott. A kettős identitás miatt nem 100% az eloszlás aránya. A 153 főből 52 fő római katolikus, 10 fő református, 4 fő evangélikus, 3 fő görög katolikus, 20 fő nem tartozott egyenleg felekezethez sem, 64 fő nem nyilatkozott a vallásosságról.[17]
Szalánta | Szőkéd | Kisherend |
Szalánta | Vokány | |
Bisse | Kistótfalu | Vokány |