Óléc (Стари Лец / Stari Lec) | |
A görögkeleti templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Dél-bánsági |
Község | Zichyfalva |
Rang | falu |
Irányítószám | 26371 |
Körzethívószám | +381 13 |
Népesség | |
Teljes népesség | 963 fő (2011)[1] +/- |
Népsűrűség | 23 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 47 m |
Terület | 48,4 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 17′ 01″, k. h. 20° 57′ 47″45.283600°N 20.963100°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 01″, k. h. 20° 57′ 47″45.283600°N 20.963100°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Óléc témájú médiaállományokat. |
Óléc (szerbül Стари Лец / Stari Lec, németül Alt Letz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.
Zichyfalvától északnyugatra, Kanak, Szécsenfalva és Istvánvölgy közt fekvő település.
A falut még 1830-ban Barách Lajos telepítette, akiről a Barácháza nevet kapta. A település nevét 1889-ben változtatta Óléczre, mikor Dániel Pál megvette.
A település földesurai a Barách és a Dániel családok voltak, a Dániel család még az 1900-as évek elején is az egyik legnagyobb birtokos volt itt.
Ólécz önálló pusztát 1907-ben csatolták a településhez, amelynek 1835. óta nagyobb része a Botka családé, a másik része 1889. óta a Jagodics családé volt.
A településen levő kastélyok közül az egyiket id. Dániel Pál 1890-ben, a másikat a falun kívül Botka Béla 1904-ben építtette; a harmadik Dániel János kastélya 1894-ben épült és most báró Csávossy Béláé. A negyediket szintén a falun kívül van, ez is Dániel-féle kastély volt.
1910-ben 1146 lakosából 447 magyar, 360 német, 138 szerb volt. Ebből 873 római katolikus, 82 evangélikus, 168 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1446 | 1463 | 1406 | 1236 | 1341 | 1031 | 1094[2] | 963[1] |
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 791 | 72,30 |
Magyarok | 156 | 14,25 |
Horvátok | 20 | 1,82 |
Macedónok | 20 | 1,82 |
Szlovákok | 9 | 0,82 |
Bolgárok | 9 | 0,82 |
Románok | 8 | 0,73 |
Jugoszlávok | 8 | 0,73 |
Muzulmánok | 6 | 0,54 |
Ruszinok | 5 | 0,45 |
Németek | 5 | 0,45 |
Cigányok | 3 | 0,27 |
Albánok | 3 | 0,27 |
Szlovének | 1 | 0,09 |
Oroszok | 1 | 0,09 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |